A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: A Bodrogköz népi táplálkozásához

10. kép. Szilvóriumfőzés, Kistárkány, 1910 (Petrik Andor fényképgyűjteménye) cukorrépa-saláta volt a húsételek kísérője. A teljesség kedvéért fel kell sorolnom még a toros káposztái, rakott káposztát, tejbekását, tormamártást, paradicsommártást, sóskamártást, gyümölcsmártásokat, tökkását, dinyánkát, csólentet, jevkát, a marhahúsból készített, sütött tölteléket és a bodrogközi konyha máig egyik legékesebb ételét, a töltött káposztát. Ez utóbbi étel jellemzője, hogy itt mindig édes káposztából készül és lé nélkül. A régebbi időben gerslit, tengeridarát egyaránt felhasználtak a töltelék adalékanyagaként, ha elfogyott a kora nyári időben az óévi káposzta: szőlőlevélbe, vagy tormalevélbe tekerve főzték meg. A tájegység a legutóbbi időkig, a vezetékes vízhálózat kiépítéséig közismerten kevés jó minőségű vizet adó kúttal rendelkezett. Forrásvíz a domborzati viszonyok függvényeként nem volt vidékünkön. A bor szerepe csak azokban a helységekben volt jelentős, ahol szőlőt termeszthettek. Az ártéri gyümölcsösök környékén gyümölcspálinkát főztek a hullott termésekből. A környező megyékben is híre volt a kistárkányi szilvóriumnak. Házilag főleg gabonából főztek vodka jellegű szeszes italt. Sört ugyancsak házilag készítettek árpából. XVII. századi urbáriumok beszámolnak a földesúri italmérések választékáról: pálinkát, bort, égett bort, sört, mézsört kínáltak eladásra a jobbágyoknak. A régmúlt üdítőitala volt a korpából erjesztett cibere, amelyet kaporral, vagy más anyaggal ízesítettek. A történeti adatok szerint a bodrogköziek egy része rendszeresen gyűjtötte a sulymot táplálkozás céljára. A víz tetején lévő termést lehalászták, kemencében kövesztették, majd héjától megszabadítva sülve, főve, adalékanyagként fogyasztották. Alkalmilag a vadsóskát, csipkét, hamvas szedret, édesgyökeret, a bóbiskát gyűjtötték fogyasztás céljából. A kevés fenyőerdő környékén élők az erdei és fekete fenyő magját húsfélék pácolásához, vagy pörkölthöz használták. Fontos nyersanyag volt télen a sütőtök. A nagyobb ünnepeknek kialakult a néhol máig élő étrendje, amelyet kultikus szokások befolyásoltak. Ugyanilyen tradicionálisak az emberi élet fordulóihoz, a kollektív munkaalkalmakhoz kapcsolódó étkezési szokások. A táplálkozási kultúra vetülete a