A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: A Bodrogköz népi táplálkozásához
téssel fogyasztották. Vacsorára hidegen édestejjel, vasárnap reggel olajban lepirítva még élvezhető volt. Kukoricalisztből sült tésztát is készítettek: málét, [mondrót, mamaligát. A krumpli a XVIII. század végén, a XIX. század elején vált ismertté vidékünkön. Önálló ételként, adalékanyagként egyformán változatosan hasznosítják a bodrogközi konyhán. A krompézsámiska, paprikás krompé, tőtött krompé, rakott krompé, krompéfőzelék, kugli, krompélevesék számtalan változata, lapcsánka közismert. Szegényebb családoknál alapvető fontosságú volt ínséges időkben a sült krompé, hajában főtt krompé, a káposztával ízesített főtt krompé: a rázalék, a krumpliból és lisztből előállított krompé vagy cinkepuliszka. A. főzeléket nem túl gyakran főzték. Az elkészítésüknél sajátos, hogy nem sűrítették liszttel, hanem ugyanúgy csinálták, mint a habart ételeket, csak tovább tartották tűzön: addig, míg öregre nem főtt. A jelentős szarvasmarha-állomány miatt a tejnek fontos szerep jutott a bodrogköziek táplálkozásában. Főleg adalékanyagként használták főzéshez, sütéshez egyformán. Reggelire gyakran ettek édestejet, vacsorára aludttejet, kandát, tarhut. A tejből sokféle ételt készítettek. Ugyancsak változatosan hasznosították a tejtermékeket, túrót, vajat. A vaj avasodását úgy gátolták meg, hogy megpergelték. A juhállomány csak egyes falvakban volt számottevő, és csak ott volt szerepe a táplálkozásban a juhtúrówak és zsendicének. A húsételek gyakoriságát befolyásolta leginkább az adott család vagyoni helyzete és vallási hovatartozása. A XIX. századi ármentesítésig főleg a hal jelentette a legszegényebb rétegek első számú fehérjeforrását. Változatosan készítették el a halételeket. A legismertebbek voltak: a főtt csík, káposzta csíkkal, csukaleves, savanyú halleves, halpaprikás, nyárson sült hal, levelén sült hal, halászlé. A baromfihús volt a legáltalánosabb húsétel. Főleg ünnepnapokon, a módosabbak a hét többi napján, leginkább kedden és csütörtökön vágtak baromfit, amelyből levest készítettek. Fogyasztották a lisztből, petrezselyemzöldből, májból összeállított, le8. kép. Szalonnasütés, Semjén, 1983