A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről)

zelebb lett volna hozzá tőszomszédja, az akkor még anyaegyház Sajószöged vagy Girincs, sőt Ónod is, mely mint Szöged, vele egy parton feküdt, és közel is hozzá. A csu­pán a Hernád vize által elválasztott Belső- és Külsőbőcsöt (de egyik Abaújban volt, a másik Zemplénben) lakói Belső-, illetőleg Külső-falunak mondják; templomuk egy, közigazgatásuk külön volt, és kurátoruk ma is kettő. Megyehatár választotta külön Püs­pökladányt is valaha: egyik fele Szabolcsé volt, a másik Biharhoz tartozott. 17 Ikerfalvak létrejöttének többféle oka is lehetett. Időrendre mutatnak az ó és Új jelzőpárral különböztetett helységnevek. Példa után nézve elég csak szűkebb környé­künkön maradni: Csanálos (Hernád-Csanálos) a múlt század második felében a folyó árvizei miatt otthagyta régi helyét, és a nevéhez is felvette az újat, s az önállótlanná vált maradvány helység Ócsanálos lett. Kesznyétenben egy új falurész, mely csak a jelen év­század elején alakult, előbb Új-Kesznyéten, majd Újfalu lett; ma a Felszabadítók útja nyugati sora, és zömében a Jókai utca. Vannak ikerhelységek, melyeket vendég- vagy jövevény nép telepedése folytán népnevekkel különböztettek meg. Ikerhelységeink túl­nyomó többségükben azonban, valamint singularis, magukban álló ősi falvaink is kettős tagozódásukban (dolgozatomnak ez a feltevés a tárgya) frátriális szerkezetűek, és a há­zasság szabályozására szerveződtek, talán többször is, az idők folyamán újra és újra, pl. egy-egy „honfoglaláskor". Afrátria szót a néprajz a klasszikus görögség társadalmától vette. Többnyire csak két nemzetséget magába foglaló szövetséget jelent. Egy nagyobb közösség általában két frátriára tagolódott. Egyéb szerepe mellett fő funkciója a házasság szabályozása volt. A rómaiaknál a curia volt a megfelelője, mely közigazgatási egységgé alakult. A ma­gyar ikerfalu két egymást kiegészítő frátria lehetett, de a magában álló falu is két frátriára tagolódott. A frátria exogám, csak a kebelén kívül házasodhat; ám együtt a kettő endogám. Falvainkat az őket alkotó két frátria szervezete tette endogámmá. Véleményem szerint az endogámia teszi lehetővé a népnek mint etnikumnak a fennmaradását. Ebből következik, hogy az előmagyarokat is endogámiájuk tette ma­gyarrá. Az endogámia az etnosz stabilizátora - állapítja meg Bromlej. Az exogámia bi­zonyos túl-százaléka pedig az etnosz halálához vezet. Viszont az exogámia óvja is az et­noszt a szűkebb vérrokonok közti vészes házasodás következményétől, miáltal ez is fenntartója a népnek, nemzetnek. 18 Az exogámia és az endogámia: a házassági tilalom és a házasság szabadsága az ősi magyar faluban a testvérfalvak, vagy a falvak két frátriája révén érvényesülhetett. A fa­lunak ez a duális szerkezete tehette lehetővé a falu lokális endogámiáját. 3. Feltevésem alapozására előbb az ősi társadalmi viszonyokat őrző népek etnog­ráfiájában nem is annyira kerestem, mint találtam az adatokat, különös tekintettel leg­közelebbi nyelvrokonainkra, az obi-ugorokra. Minden kontinensen, szigetvilágokon fellelhetők a kétosztályú rendszer párhuzamai. Erről a duális szerkezetről tud a régészet is. A bilokális tagoltság eredete visszavezet a társadalom megszületésének ősi korszaká­ba, mikor a nemzetségi szervezet létrejött, tehát a felső paleolitikumba. A Karmelhe­gyi barlangpárok egymástól 100-200 méterre tanyázó vadászközösségei állandó kapcso­latban voltak egymással, aminek bizonyítéka, hogy a Tabun és a Skhul lakói előbb még két különböző antropológiai típushoz tartoztak, mely különbség később kiegyen­lítődött. 19 A malenéziai pápuák a klánon (nemzetségen) belül nem házasodhatnak, csak a má­sik klánból. Igazi politikus egységük a falu, melyben több klán is lakhat. - Ausztrália törzsei rendszerint két részre oszlanak, e megoszlottságban a házassági törvények viszik a főszerepet. A saját törzsfélen belül nem szabad házasodni. A saját törzsfél asszonyait a férfi nővéreinek tekintik - nevük is erre utal -, s a velük való házasság vérfertőzésnek számítana. 20 (E jelenség eszünkbe juttatja a régi magyar falut, melyben minden nőt, 10 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom