A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről)

persze a fel- és lemenő ágon kívül, a néném és húgom nevezettel illettek.) - Az egyes etnikumok szerinti részletezés helyett hadd idézek inkább Bodrogi Tibor Társadalmak születése c. könyvéből: „Ahol a falu - írja - több nemzetségből alakult, gyakori, hogy a nemzetségi exogámiához faluendogámia járul. (Tehát a faluból szabad házasodni, csak a nemzetségen belül nem.) A frátriák - szerinte - két vagy több túlnövekedett alapnemzetség osztódásából keletkeztek, miután a részeknek új lakóterületet kellett keresniük. Legáltalánosabb egy-egy törzsön belül két frátria. Vannak közösségek, melyek csak két exogám csoportra oszlanak, a nemzetségi szervezettel viszont nem találkozunk. Ezekben az esetekben a duális szervezetet alkotó egy-egy házassági osztály az egyedüli unilaterális exogám csoport. E rendszer a rokonházasságot, teszem azt, két testvér gyermekeinek az összeházasodását, tehát - ez esetben az unokatestvérek házasságát nem zárja ki."

21 A magyar falura nézve ez utóbbi megállapítás azt jelentené, hogy a rokonházasság egyáltalán nem volt kizárva, hiszen a folytonos házassági kapcsolatok következtében alvég és felvég közeli rokonságban állott. Csak az apai vonalon számított vérrokonságból, azaz a nemzetségből volt tilos a házasság, az anyai ágazatból, tehát a másik nemzetségből nem. A valahai frátriális rendszer és a későbbi házassági szabályozó között abban van az alapvető különbség, hogy amaz csak a nemzetségre tekintett, emez, az újabb, a történelemből ismert, a múlt században még érvényes pedig az összes vérrokonságra, tehát apaira anyaira. Tudunk olyan rendszerekről is (ausztráloknál és néhány malenéziai törzsnél), melyekben a duális rendszer további kettéosztással négy szekcióra is tagozódhatott, ami azt a célt szolgálta, hogy csak bizonyos rokonok köthessenek házasságot egymással.

22 Figyelemre méltó Szemjonov könyvének az információja az ikercsoport megkülönböztető jelzőjéről: Az arandák egyik felük tagjairól „nagy emberekként", a másikról pedig „kis emberekként" beszéltek, továbbá úgy vélekedtek, hogy az elsőhöz tartozók haja sima, a másikhoz tartozóké göndör, holott nem volt köztük semmi különbség.

23 Ez a hagyományos különbözés-hiedelem megtalálható uráli rokonainknál, így a nganaszánoknál, s legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok között is. Vizsgálódjunk hát köztük, akiknek örökségére újabban ismét nagyobb hangsúly esik, törökös kultúránkat sem alábecsülve. Az obi-ugorok nemzetségei két exogám frátria között oszlottak meg: a mosz-nép és a por-nép. Csak a másik frátriából vehettek vagy rabolhattak asszonyt. Állandóan harcban álltak egymással, amire a vadászterületek vagy a halásztanyák elfoglalása és a leányrablás adott okot. Az ellenséges nemzetségből származó nők gyakran összejátszottak az ellenséggel. A frátriális exogámia az obi és szoszvai manysiknál ma is megvan. Az obiugor frátriák ősei olykor állatalakban jelennek meg a mondákban és az énekekben. A mosz-nép, melynek neve a magyar népnév első elemével közös eredetű, és a vogul nép maga-nevezésének, a manysinak a változata, Mosz-embertől, más mondákban Mosz-asszonytól származik, akiket nyúl személyesít meg. A por-nép őse a medve mellett olykor róka képében szerepel a mondákban. Nos, a magyar regös- és párosító énekekben a Dunántúltól a Székelyföldig együtt található a nyúl és a róka. Erről még csak annyit, hogy a közismert magyarnótában - Lükő Gábor utánajárása szerint - a róka párja eredetileg őz volt, és a nótaszerző a csősszel rímeitette, de népünk ajkán talán nem véletlen, hogy nyúllá lett.

24 „Apor-népei - mondja Lükő Gábor-általában rossznak, ügyetlennek, piszkosnak tartják az obi-ugorok. Ez a jellemzés ráillik Róka-asszonyra is."

25 Általában a frátriák közt mindenütt bizonyos ellentét feszül. A kutatók sok más törzsnél-népnél rámutatnak a frátriák közti ellenségeskedésre vagy ennek csupán csökevényére.

26 A jelenség maga után vonja a kérdést a frátriák eredetéről, a kétosztályú rendszer keletkezéséről. Morgan nyomán némelyek szerint a duális nemzetségi szervezet egy közösség osztódá-