A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről)

nek nyilván csupán a Lúc felé eső végét jelölte. Ond kettőssége is több mint valószínű, egyhelyt ui. ezt olvassuk róla: „1267-ben István fia András királyi adományul megkapta az Ond nevű két földet. "

n ónod is kettő volt: Alsó és Felső. És hogy szűkebb tájunkról messzebb is tekintsünk - pl. Kassa is ikrek volt eredetileg: Al és Fel Kassa. Erdélyben sincs szerük-számuk az ikerhelységeknek. Néhány gyorsan felemlegetett helynév Bod Pétertől: Szülőhelysége Felsőcsernáton. Ugyancsak életrajzában találkozunk faluja párjával, Alsócsernátonnal. Felsőtorja az édesanyjának előnevet adó helység. Életrajzában található további helységnevek: Albis, Felsőbánya, Alvinc, Algyógy, Alamor}

1 Misztótfalu is páros helység volt, a nagy nyomdásznak Alsómisztótfalu volt a szülőhelye. - Vannak ikerfalvak, amelyek egymástól távolabb estek, így Alsódobsza - Felsődobsza, Alsóvadász - Felsővadász. A két Zsolca tőszomszéd, de néhány km-es a távolság köztük. Általában azonban az ikerfalvak elhelyezkedésükben is szoros kapcsolatban álltak, minek folytán mihamarabb egybeolvadtak közigazgatásilag is, és teljes különállásuk talán nem is volt sohasem. Az ikerfalvak olyanformán viszonyultak egymáshoz, mintha ugyanannak a falunak al- és felvége lettek volna. S hogy az ikerfalvak nem lehettek mások, mint a falu két vége, a csíki Altíz és Feltíz térképe is mutatja, melyet e dolgozatom végső szerkesztésekor keresetlen találtam a Néprajzi Lexikonban.

13 Jól rávilágító például erre Al Megyaszó másik régi nevét is állíthatom, melyről ez olvasható: „A XVI. században (. . .) Alfal néven is előfordul a forrásokban."

14 (Nyilván Alfalu). Egy hexameterbe szedett gömöri legációs falufelsorolásban Felfalu és Alsófalu nevével találkozunk: „Szkáros, Felfalu, Felsőrás, Alsófalu, Visnyó." S hogy a helységkettőződés nem valami újabb, hanem ősi jelenség, bizonyság rá, hogy már az Árpád-korban megtaláljuk. Legkorábbi adatom az 1177-ből való Felkér falu neve.

15 S ha nem is volt minden helységünknek jelzővel megkülönböztetett ikerpárja - megvolt mindegyiknek a kettőssége, mert ősi soron al- és felvégből, illetőleg al- és felszegből, al- és felszerből tevődtek össze, akarom mondani, ezekre a részekre tagolódtak, mondhatni talán kivétel nélkül. A falukettőződés lényegileg nemigen volt más, mint egy falunak az al és fel jelzővel megkülönböztetett két vége, része. Nem csupán a jelzővel megkülönböztetett két falunak, hanem a két végnek (szegnek, szemek) is bizonyos „közigazgatási" különállása észlelhető. Kesznyétenben a tejelő tehenek legeltetését a két végnek megfelelően két falkában szervezték meg, aminek egyszerű, ésszerű praktikusság a magyarázata. De máshelyt, teszem azt, a legényeknek a templomban a két vég szerinti megoszlásban volt a helyük a két farban (karzaton). Átányban külön sorakoztak az úrasztalához a felvégesi és az alvégesi legények. A példákat bizonyára sokszorozni lehetne. Hasonló viszonyban lehettek a Belső - Külső és Kis - Nagy jelzővel különböztetett testvérfalvak is. Az előbbi jelzőpárt nagyon kevés, az utóbbit sok helység viseli, és viselte a múltban még több. Csak a ma egységes Kocsordból is valaha a török világban a Kis és a Nagy jelzővel elválasztott kettő volt egymás mellett, mint ezt az Arany János-anekdota reánk hagyta: „. . . sorsom azt parancsolja - panaszolta a költő humoros rezignációval -, amit a kocsordi papnak a prédikációt hallgató török basa, midőn amaz Corynthust, Thessalonicát stb. emlegette: Hagyd el azokat, fiam, azok a nagy és hatalmas török szultán tartományai, elég legyen neked Kis Kocsord és Nagy Kocsord . . ."

16 Kis és Nagy Cigándot csupán egy utca választotta, de külön közigazgatásuk volt ezelőtt, külön bíróval; templomuk egy, de kurátoruk is kettő. A távolabb eső, esetleg egymástól távolabbra került ikerközségek, néha folyó választotta testvérfaluk közigazgatásilag is különváltak, de kapcsolatukból valami tovább is megmaradhatott. A Zemplén kebelében volt Kiscsécsnek a borsodi Nagycsécs volt a testvérfaluja. A Sajó elválasztotta őket, sőt két közbeékelődő község határa is; mégis a Carolina Resolutio idejében egyházi kapcsolatban egymással voltak: Nagycsécs Kiscsecs filialisa volt, holott kö-