A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Fodor László: Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról

/. kép. A lelőhely földrajzi helyzete ugyanez évben két oklevéllel ezt megerősíti. Az előbbin kívül voltak földjeik Szőke nevű helyen és Hegelyese-, Gelmec-, Fekete-pusztákon (1480) - szőlőjük Egreden és Felnémeten (1371), telkük Egerben (1439). A kolostor szerzeteseiről csak szórványos ismereteink vannak. Az említett oklevelekből néhány felnémeti perjel nevét is megismerjük. 1378-ból Miklós, 1405-ből Mihály, 1406-ból Péter, 1466-ból János és 1480-ból István fráterekét. Talán a kolostor lakója volt Leonardus de Agria pápai fogadalmas, akit egy 1418-as pápai bulla említ, és Emericus de Felnémeth, aki 1448-ban a bécsi egyetemen tanult. A kolostor pusztulása a XVI. század derekán következhetett be. 1549-ben még működik, mivel ismerjük a perjel nevét: Deési Péter személyében. Perényi Péter protestáns főúr, egri várkapitány foglalásaival kapcsolatban már számolni kell elnéptelenedésével. Ezt biztosra vehetjük az 1552. évi egri ostrom idején, amikor a török csapatok a környéket felégették. A kolostor többé nem népesül be - ezt adatok is bizonyítják: „1569-ben fr. Mihály generális perjel a felnémeti Mária Magdolna kolostor javait Heves és Borsod m-ben a felnémeti malmokkal együtt 50 magyar forintért 8 évre bérletbe bocsátja Peykes Péternek. " - következő: „1571: Báró Ungnád Kristóf egri várkapitány viszszaadja a rendnek felnémeti szőlőit és malmát, melyeket idáig az egri vár haszonélvezett. "