A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom
A felszabadulás óta végzett Szinvaszabályozások a városnak olyan intézkedései, amelyek kezdete a múlt századba nyúlik vissza. A korábbi eredményeknek köszönhető, hogy e szabályozások fő célkitűzése ma már megváltozott. Amíg a múlt század végén a mederrendezés a városnak „életkérdése" volt, addig napjainkban ez „csak" egy további fejlődési lehetőség megteremtésének, a belváros fejlődésének egyik feltétele. Ezzel elismertük a XIX. századi városszabályozási tevékenység vízrendezés terén végzett munkáinak eredményességét is. A Szinva medrének szabályozásai, 2- ké P- A Munkácsy utca környéke munkálatai 1974, évben a Munkácsy 1974-ben Mihály utcai híd környékén folytak. E térségben volt az egykori Belegrád sziget és a Belegrád malom, amely a Szinvából kivezetett malomárkon működött. Az 1898-ban lebontott malom helyén létesült a Hadirokkantak u. 1-3. sz. épület, melynek elbontására 1974. évben került sor. Az 1895-ben Adler Károly 8 által készített térképen (1. kép) a Belegrád sziget jól felismerhető. A malomárok és a Szinva eredeti medre közötti sziget mintegy 430 m hosszban, váltakozó szélességben követte a Szinva folyását, annak jobb partján. A sziget nyugati végétől kb. 200 m hosszúságban, kb. 14-20 m szélességű. E szakasz a nyugati végén volt a legszélesebb - 30 m -, itt helyezkedett el a malom épülete is. A sziget keleti fele hirtelen kiszélesedett 50-60 m-re, majd fokozatosan keskenyedve végetért. A sziget lakott terület volt, az 1897. évi térkép szerint 35 épület helyezkedett el rajta, főleg a keleti, szélesebb részében. (A térképen Belgrádnak nevezett területet ugyanezen időben a hivatalos tanácsi források Belegrádnak említik, így a továbbiakban is ez utóbbi kifejezést használjuk.) A Belegrád megjelölés a későbbi években mint utcanév élt tovább, s még az 1928-ban kiadott városi térképen is így szerepelt. (Az elnevezés magyarázatát még nem tudjuk, de várostörténetünk gazdagodna, ha e szokatlan elnevezés teljes történetiségében kerülne feldolgozásra.) A Belegrád malom sorsa összefügg a település első városszabályozási tervével. 9 E tervezet IV. fejezetében az alábbiak olvashatók: „A vízfolyások szabályozása szintén lehetőleg az első cyklusban volna végrehajtandó azért, hogy a csatornázás mentől előbb, ezekkel kapcsolatban, lehetőleg akadálytalanul végrehajtható legyen. A Szinva folyását arra a meggyőződésre jutottunk, hogy jelenlegi medre elég tágas és már az 1878. év után végrehajtott szabályozás folytán elég gyors lefolyást biztosít a nagyobb vizeknek is. Itten csupán még a következő műveletek volnának végzendők: 1. A rendelkezésre álló hitelösszegek mennyiségéhez mérten idővel és fokozatosan előrehaladva a. a meder egyes nagyobb kanyarulatainak rövidebb átmetszése, a helyszínrajzban megjelölt helyeken, a gyorsabb lefolyás biztosítása végett; b. a meder fenekén mostan tapasztalható elfajulások meggátlása végett egy a kis vizek levezetésére szolgáló kövezett fenék-csatorna (Cunette) fokozatos létesítése; c. a még meglévő malmoknak fokozatos eltávolítása, melyek a víz színét duzzasztván, az épületekkel és utcákkal sűrűn benépesített város egyes helyeit kivételes nagy árvizeknél még most is elöntéssel fenyegethetik. 2. A malmok közül azonban a Belegrádi malom eltávolítását és a belegrádi malomcsatorna teljes kiküszöbölését sürgősebbnek és a szabályozási műveletek első cyklusában felveendőnek tartjuk, mert ezek végrehajtása és a belegrádi kanyarulat eltüntetése nélkül a Belegrád városrész és annak környezete ésszerűen nem szabályozható és mert fokozatos meder szabályozás rendszerint alulról kezdendő." 1 " A szabályozási terv szerzői a Belegrádi malomra tervezetük későbbi fejezetében, a Pecze-szabályozási művelet leírásában is kitértek.
