A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom

3. kép. A mederburkolat cölöpmaradványai „Arra a netán felmerülő aggodalomra vonatkozólag, hogy az Emberpiaczon (kb. a mai Bartók Béla tér környéke) a Szinvába bevezettetni tervelt Peczefolyások vizét a Szinva, a belváros egyes helyein, nevezetesen a forgóhídtól a Nagy István féle malomig összeszoruló pontokon nem lesz képes kiöntés veszedelme nélkül bevezetni; bátorkodunk hivatkozni a Peczeszabályozási tervezethez csatolt »müszaki megokolás«-ra. .. . Az akadálytalan levezetésnek más előfeltétele nincs, mint hogy a Belegrád malom és annak csatornája küszöböltessenek ki, az ott levő zsilippel együtt..."" A belegrádi malom lebontása előtt már több vízimalom szűnt meg a mai belvárosi Szinva-szakaszon. Az ipar fejlődése is lehetővé tette ezt, a városszabályozási szempontokon kívül, mivel tevékenységüket egyre inkább a gőzmalom vette át. Leveles Erzsébet adatai szerint a város első gőzmalma a XIX. században létesült. Ez a malom a Dvorszkyféle malom néven volt ismeretes, de 1863-ban leégett. Az 1860-ban Kohn Salamon által alapított malom 1864-ben 8 pár kővel dolgozott, s ez később 20 pár kőre bővült. Az 1864-ben alapított Borsod-Miskolczi Gőzmalom RT. később, fúzió útján BorsodMis kolczi és Debreceni István Gőzmalom RT. néven működött.

12 A felsorolt gőzmalmok történeti értékelése túllép tanulmányunk keretein. A belegrádi malom azonosításához a Munkácsy Mihály utca és környéke 1974. évi állapotában műszaki adatokkal nem szolgálhatott (2. kép). A századforduló óta tartó építkezések eltörölték a régi épületeket, a malomárok felső kitorkollását, a malomzsilipet és a malom épületrészeit. A városi fejlődés dinamizmusa e terület beépítését 75 év alatt újból megváltoztatta. Egyedül a Munkácsy utca tengelye a Széchenyi u. és a Szinva-híd közötti szakaszon őrzött meg hasonlóságot az 1897. évi állapottal. Az 1895ös térkép a Belegrád-sziget nyugati végén két jelentősebb épületet ábrázol, azonban hiányzik a malomzsilip feltüntetése. Ez a Szinva főágán és a malomárkon két híd létezését tanúsítja. Az 1897. évi térképen ugyancsak megtalálhatók a malomépületek, a Szinva főágán levő híddal és a malomzsilippel. Erről viszont hiányzik a malomárkon levő híd ábrázolása. Marjalaki Kiss Lajos adatai alapján elfogadtuk a malom helyét - az egykori - Hadirokkantak u. 1-3. sz. alatti telken, amelyet a telekkönyvi tér'kép is igazolt.

13 1974 tavaszán a Munkácsy Mihály utcai híd környékén folyó Szinva szabályozása és mederrendezési munkálatai közben a kivitelezést végző Közlekedési Építő Vállalat dol-