A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom
A miskolci Belegrád-malom Miskolc városépítési tevékenységében az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a városrekonstrukciós jelleg. Az átépítésre kijelölt területeken házak, utcák tűnnek el, helyet adva az újnak, s gyakran - pl. a Pece- és a Szwva-rendezéssel - évszázados gondolatok valósulnak meg. Miskolc kialakulásában és fejlődésében jelentős szerepet játszottak a földrajzi adottságok, köztük a vízfolyások. A Bükkből érkező Szinva mellett a Bedegh-völgy és a Forrás-völgy vízgyűjtő területéről a Pece-ágak szelik át a várost. A megzabolázatlan vízfolyások az évszázadok során többször okoztak pusztulást a település lakóinak. „1691-ben május 23-kán rendkívülvaló esők, égszakadások miatt a Szinva és Pecze vize megáradván rettenetes nagy zúgással házaknak, malmoknak, hidaknak rontásával éjjel 10-12 órákig anynyira rontotta szegény puszta városunkat, hogy a Toronyalja és Papszer utczákon kívül az egész városon kevés ház maradott, melly az árvíztől meg nem tölt volna, javainkat elhordotta, marháinkat megölte, a lakosok közül is sokan vízbe haltának." 1 Az árvizek elleni küzdelem sokszor egyet jelentett a város fennmaradásáért folytatott alkotó, városépítő tevékenységgel. Évszázadok során mind a Szinva, mind a Pece vízárkai sokat változtak. Az 1781ben Reindl Ferenc által készített térképen a Pece egyik ága a mai Hősök terének nyugati oldalán is kanyargott. A Beloiannisz utcán, a Centrum Áruház előtti szakaszon és tovább a Széchenyi utcán az Ady-hídig szintén ennek a Pece-ágnak a nyomvonalát őrzi a már említett térképi ábrázolás. Az 1897-es várostérképen pedig a Szinva még két, ma már eltűnt malomárokkal szerepel. Az egyik malomárok az akkori város nyugati részén volt. Ezt a mai Vászonfehérítő-Hoffmann Ottó-Hunyadi utcán lehet nyomon követni, s a Hunyadi-Petőfi utca sarkán kanyarodott vissza a Szinvába. A másik malomárok az akkori keleti városvégen, a mai Munkácsi utcától ágazott ki és a Fáklya mozi környékén torkollott vissza a Szinvába. Az utóbbi malomárok és a Szinva közötti területsávot Belegrádnak nevezték az azonos nevű, Szinva mentén jobb parton haladó utcával együtt. Természetesen a Szinván és a malomárkain számos malom is működött. Fényes Elek 1851-ben írja, hogy „... a Szinva és Pecze patak . . . több malmokat hajt, különösen a Szinva malmai a város közepén jelesek." 2 Marjalaki Kiss Lajos 1955ben megjelent tanulmányában hat vízimalom létezését bizonyította, ill. ismertette ezeket. 3 A miskolci vízimalmokra utaló okleveles adatok a XV. századból származnak, de feltételezhető, hogy némelyikük korábbtól üzemelt. Miskolc fejlett malomipara jelentős növénytermesztést feltételez. 1576-ban, amikor 6-7 malom üzemelt, 2640 kalangya őszi és 270 kalangya tavaszi búza termesztéséről tudunk. 4 A mértékegységek szerint ez megközelítőleg 7500 q búzát jelent. 5 A Szinva malmainak történetében és megszűnésében lényeges esemény és időpont az 1878-as árvíz. Az árvíz lefolyásáról, annak pusztításairól és a 139/878 számú határozattal megválasztott „árvízbizottság" működéséről az 1879. évi polgármesteri jelentés - többek között - az alábbiakat írja:
