A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - B. Hellebrandt Magdolna: A kesznyéteni szkíta kori temető feltárása

/. kép. 3. sz. csontvázas sír Kerámiaformák között megtaláljuk a jellegzetes füles bögrét, a behúzott peremű tálat, a virágcserép és hordó formájú edényeket. Korongolt és korongolatlan egyaránt előfordul. Díszítésben a beböködött léc és a vonaldísz változatos alkalmazása figyelhető meg. A 12. sír kis tálján belül hálómintás bcsimítás látható. Fegyverként használtak lándzsahegyet (ez a korabeli temetőkben ritka), vas fokost, s háromélű nyílhegyet. Különleges, hogy a nyílhegyet női sírba tették, bár erre is van példa. Ékszerként viseltek spirálfüggőt, melyet olykor elcktronlemezzcl vontak be, mint már említettem, gyöngyöket, melyek változatosak mind az anyagát, mind a mintáját tekintve. Karperecek között egymásra hajló végű bronz karperecek, zárt karika, és rovátkolt díszű darabok vannak, s előfordult vasból készült is. Vas kés és fenőkő a mindennapok használati eszközei. A temető további feltárása szükséges ahhoz, hogy a kor emberét, gazdasági-társadalmi viszonyait, s a vele egy korban élt szomszéd népekkel való kapcsolatát nagyobb biztonsággal megismerhessük. B. HELLEBRANDT MAGDOLNA