A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

FEJEZETEK A TAKTAKÖZ NÉPRAJZÁBÓL - Petercsák Tivadar: Népi építkezés és lakáskultúra a Taktaközben

Népi építkezés és lakáskultúra a Taktaközben A történetileg Szabolcs vármegyéhez tartozó Taktaköz több kulturjelensége az Alfölddel, ezen belül a Tiszántúllal mutat rokonságot.

1 Ez a kapcsolat legjobban a településszerkezetben és a népi építkezésben figyelhető meg. Györffy István a II. József kori katonai felvételek alapján területünk falvai közül Tiszalúcot, Taktaszadát és Taktaharkányt kertes településnek tartja.

2 Ezt megerősíti a taktabáji református egyházközség két XVIII. századi bejegyzése is: „1763 .. . Április építtetett a Parochialis szérüs kertbéli Istálló egészen ujjonnan." „Anno 1787 . . . Juni építtetett Ujj Istálló a Parochialis kertb/en/ ujj szin a Háznál."

3 E történeti adatok és a helyszíni gyűjtések alapján Taktabájt is a kétbeltelkű, kertes településekhez sorolhatjuk. A falu lakórésze a református templom körül volt útifalu-szerkezettel. A jószágtartó és takarmánytároló épületek a mai Rákóczi utca környékén voltak halmazos településszerkezettel. Az ólaskertek legfontosabb építménye a füstös ól vagy tüzelős ól, amelynek a közepén a földön tüzeltek a szolgalegények, a szógák. A padlástalan épületből a füst a tetőn keresztül távozott. A szolgák minden este más-más ólban jöttek össze bandázni. Keresztesi Gyula adatközlése szerint a századfordulón a 10-20 holdas gazdák tartottak szolgákat, és ekkor még kb. 5 tüzelős ól volt a faluban. Az emlékezet szerint az utolsó tüzelős ólat 1962-ben alakították át lakóházzá.

4 A kertes településszerkezet nyomaiban megtalálható még Tiszaladányban és Tiszalúcon is. Á Taktaköz falvai a szeszélyes folyóvizek és a kiterjedt mocsárvilág miatt a magasabb, árvízmentes földhátakra települtek. Tiszaladány eredetileg halmaz falu, újabb részei utcásak.

5 Prügy az újabb részeket kivéve halmaz szerkezetű település szabálytalan csoportos beépítésű telkekkel. Több helyen zugok, zsákutcák keletkeztek. Az új telepek hatására az utcásodás jellemzi.

6 Taktaszada szintén halmaz falu. Utcái az adott árvízmentes terasz szintvonalait követik. Az újabb részek már keresztutcásak, vagy házai elnyújtott hosszú sorban követik a vasúthoz vezető utat.

7 Csobaj történeti magja útifalu. Nagyjából Y alaprajzú települési vázát a Tokaj, illetve Tardos, Tarcal és Báj irányából összefutó utcák találkozása alakította ki. Az utak találkozásánál nagyobb térség keletkezett itt épült a templom is.

8 Tiszatardos településszerkezete Csobajéhoz hasonlóan Y alaprajzú útifalu, amely újabban utcás szerkezetűvé válik.

9 Taktakenéz kivételt képez, mert mai helyén 1850 körül mérnöki tervek szerint keresztutcás rendszerben épült, amikor a Tisza szabályozása következtében elhagyták az Ókenézn&k nevezett, 3,5 km-re délre fekvő településüket.

10 A taktaközi lakosság építkezési módja is az alföldivel mutat rokonságot. A lakóházak az alföldi középmagyar típushoz tartoznak, és kapcsolatot mutatnak a szabolcsi, szatmári, hajdúsági népi építkezéssel.

11 A lakóházak hagyományosan szoba-konyhakamra tagolásúak, illetve módosabbaknál a konyha után másik szoba következik. Taktabájon és Prügyön ez utóbbi esetben a nagyház, pitar, kisház és kamara v. komora megnevezések az általánosak. A pitvar két részre oszlott: az előtérre és a kéményaljra. A szobákban boglyakemence volt, melyet a pitvarból fűtöttek. A füst vesszőből font,