A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Tiszaladány és a táj házassági kapcsolatrendszere a feudalizmus utolsó évszázadában (1751-1849)

(pap), Vilmány (mészáros), Vámosújfalu (kondás) határok közé foghatók. Feltűnően alacsony %-os arányban szerepelnek a Taktaköz, már említett ún. „sziget"-en kívüli (Taktaszada, Taktaharkány, Tiszalúc) települései. Tiszatardos (szomszédos település) részesedése a református ladányiak erős vallási endogámiájával hozható kapcsolatba. Ezenkívül csak görögkeleti (orosz) vallású (Ond) és protestáns személyek házasságkötése fordult elő. BEN CSÍK JANOS JEGYZETEK 1. Kosa László-Füep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1975. 183. 2. Petercsák Tivadar: A Taktaköz kutatása és néprajzi sajátosságai. HOM közi. 18. (1980). 84. 3. Vö. Petercsák Tivadar dolgozatának adatait 4. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, Urbáriumok, Tiszaladány, csatolt invesztigáció. 1772. 5. Im. invesztigáció 5. pontja. 6. Vö. 4. jegyzet 2. pontja. 7. Im. panaszrész 3. pontja. 8. Lásd 7. jegyzet. 9. Vö. 4. jegyzet: panaszrész 7. pontja. 10. Református Egyház irattára, 1816. Tiszaladány. 11. Sz-Sz. m. Levéltár, uo. invesztigáció 11. pontja. 12. Tiszaladány Helység Urbáriuma, 1772. 13. Első magyarországi népszámlálás, Bp. 1960. 14. Sz.Sz. Levéltár, összeírások, fasc. 9. No. 635-636.1793. 15. Az Urbárium szerint telkenként 4 forint árendát (taksa) kellett fizetniük a ladányiaknak. 16. Ilyen mérvű ki- és beházasodás már a közösség nyitottságára utal. Vö. Örsi Julianna: Exogámia és endogámia Magyarországon a XIII-XX. században. Nóvák László-Ujváry Zoltán (szerk.): Lakodalom. Debrecen, 1983. 38.