A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hugyecz János: Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztosi tevékenysége

Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztosi tevékenysége (1848. dec. 16.-1849. május 2.) Szemere Bertalan politikai pályafutásának jelentős állomása volt teljhatalmú kormánybiztossá történt kinevezése. E tevékenységéről összefoglaló tanulmány még nem készült. Rövid írásomban a fel nem tárt és most közrebocsátott adatok mellett támaszkodnom kellett a már ismert Szemere-féle intézkedésekre is, hogy minél teljesebben mutathassam be életének e szakaszát. Szemere Bertalan 1848. december 16-án érkezett Miskolcra. Megérkezését és jövetelének célját másnap, 17-én jelentették be a megyei közgyűlés előtt: „Schlick Ferencz gróf seregének előnyomulása meggátlása czéljából, hogy fővezérül Mészáros Lázár hadügyminiszter, felső-magyarországi teljhatalmú fő kormánybiztosnak pedig Szemere Bertalan neveztetett ki, az ország honvédelmi bizottság elnöke tudtul adja."

1 Szemere a tőle megszokott eréllyel látott hozzá a közrend és a katonai ellátás megszervezéséhez. Egész tevékenysége e két feladat köré csoportosítható. Rendeleteinek közlésére felhasználta a Miskolci Értesítőt, a megyei közgyűléseket és természetesen a szokásos utcai hirdetményeket. A katonaság ellátására nem állt elegendő mennyiségű termény, ezt felvásárlás útján kívánta biztosítani és az ehhez szükséges 5000 Ft-ot egyelőre kölcsönként tudta előteremteni.

2 A katonák szálláshelyét is kijelölte és felszólította a tábori főbiztost, hogy minden eszközzel teremtse elő a had számára a szükséges ellátmányt.

3 Közben Duschek Ferencz pénzügyminiszter értesítette, hogy a katonaság számára előlegezte a kért összegeket.

4 Igyekezett a hadsereget megerősíteni újoncozásokkal, emellett a kisebb fosztogató csapatokkal szemben olyan gyorsan mozgó egységeket akart létrehozni, melyek a polgári lakosság védelmét biztosítják. Az újoncoknak foglalót fizettetett, az erre szolgáló 20 000 Ft-ot a miskolci sóhivatalnak kellett biztosítania.

5 A hadihelyzet napról-napra változott — sajnos mint tudjuk — az általa igazgatott területeken is, általában a magyarok rovására. Ezért kérte a megyétől (Borsod) 3000 nemzetőr rögtöni kiállítását és e kiállítást a szolgabíráknak a nemzetőrségi századosoknak kellett biztosítani. Rendelete alapján először a nőtlenekből, majd gyermektelen nősökből igyekezzenek biztosítani e létszámot.

6 Schlick csapatai közben előrenyomultak Forróig, ezért a házipénztárat Egerbe vitette.

7 Rendezte a kormánybiztos a mozgó nemzetőrök napi pénzbeli ellátmányát is. Lónyai László őrnagy „zászló allyi parancsnok" folyamodott ez ügyben hozzá. Kérte a napi nyolc krajcár zsold feletti két krajcár húspénzt.

8 A miskolci városi vezetőket megerősítette hivatalukban és ugyanezen közgyűlésen kineveztek egy bizottmányt is a kiadások fedezésére szükséges mérsékelt adó behajtására.

9 Január 14-én Klapka, az új főparancsnok a Miskolcot védő csapatokat is Tokajba rendelte. Ez ellen erélyesen tiltakozott Szemere, bár eredménytelenül.

10 Kénytelen volt ő is elhagyni a várost és január 24-én Tokajba érkezett. Itt kapta meg Kossuth két levelét. A január 19-i levélben Kossuth dicsérte Szemere eddigi tevékenységét, a január 24-i levelében viszont ő is helytelenítette Miskolc feladását.

11