A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hugyecz János: Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztosi tevékenysége
Január 24-én Szemere rendeletet adott ki a községek és hivatalnokok kötelességeiről. E rendeletben rámutatott arra, hogy a helyét elhagyó hivatalnok áruló. Egyben népfelkelésre szólított fel. „Itt van az alkalma a felkelésnek, ó te ezerkarú nép. A hadsereg megverheti az ellenséget, de csak te semmisítheted meg. Te milliókból állsz, és te mindenható vagy a földön. Te élete és véde vagy a szabadságharcnak, halála a zsarnokságnak." Elrendelte egyben, hogy az ellenség elől pusztítsák el az élelmet, szüntelen háborgassák. 12 Mint tudjuk, az ellenség január 25-től február 5-ig tartózkodott a városban. Másnap, február 6-án Szemere is visszaérkezett a városba, s itt folytatta tevékenységét. Mostmár elsősorban polgári rendeletei jelentek meg. Február 11-én a megyei Honvédelmi választmány ülésén felolvasták levelét, melyben a betegsége miatt lemondott id. Miklós Ferencz első alispán helyett Gencsy László, volt másodalispánt, ennek helyére Ragályi Károly, volt főszolgabírót nevezte ki. De mint levelében írta, ha békés időszak ismét elkövetkezik, alkotmányos választás dönti majd el, hogy a helyükön maradnak-e, vagy sem. 13 Néhány nap múlva megbízott egy bizottságot a Schulzig altábornagy által törvénytelenül kinevezett alispánok munkájának felülvizsgálatára. E bizottság tagjai Dominkovics Lajos főpénztárnok, Bakó János tiszai főügyész, Vadnai Barna középponti főszolgabíró és Apostol József aljegyző voltak. 14 A császári sereg irányítása mellett lejegyzett rendeleteket és naplókat adták Szemere Bertalannak, hogy ezeket semmisítse meg, vagy hagyja jóvá. 15 A kényszerből kinevezett alispánok Bárczay László és Sütő János voltak, kiknek érdekében nemcsak feleségeik, hanem a megyei Honvédelmi választmány tagjai is kérelemmel fordultak a kormánybiztoshoz, hivatkozva a rendkívüli állapotokra és a két férfiú hűségére. 16 Szemere érvelésüket és a felülvizsgáló bizottság munkáját elbírálva felmentette őket az árulás vádja alól. Az 1849. február 23-i Honvédelmi választmányi ülésen olvasták fel újabb rendeleteit. 1. „Minden kiállítani kellető katona újoncz 14 nap alatt okvetlenül állítassák ki, s az idő viszonytagságai ellen felruháztatván a rendelkező kormánybiztos és had ügy miniszter Uraknak jelentés tétessék az utóbbi hová küldetése iránt az újoncznak intézkedni fogván minden esetre ha nem tartozhatnának Debreczen felé küldessenek." 2. „Meghagyja, hogy az adót a törvény értelmében kivetvén folyvást szedjük be, egyenesen és egyedül erő ne használtassák, hon a nép az adózás szükséges és kötelességérül világosítassék fel az 1848-ik évi törvény a teherbeli egyenlőségrül megmagyaráztatván." 3. „A szolgabírák és esküdtek két hetenkint minden helységben megjelenni a nép panaszát végezni, a kormányi hirdetményeket hirdetni, az ország és nemzet ügyét magyarázni tartoznak. Ugyanakkor beszedendő minden fegyver és ellenséges hirdetmény." 4. „A nép gyűléseknek egész ünnepélyi tartása meghagyaték" . . . „fő és alispánnak fel kell osztania a megyét, helységenként kijárva 8-14 nap alatt tartsák meg, ha kell nemzetőrök kíséretében is." 17 „Ezeken hirdessék ki a jelen helyzetet." Maximálta a hús árát, dé a mészárosok szabadárakat követeltek, ebbe nem egyezett bele. 1 8 A vesztes kápolnai csata után, a hírhedt tiszafüredi tisztilázadás miatt levelet írt Kossuth Lajosnak. E levelében védte Dembinszkit, de mint tudjuk nem állt ki határozottan mellette. 19 Más leveleiben értesítette Kossuthot az általa felhalmozott készletekről és felállított védsereg nagyságáról. 20 Március 28-án elrendelte egyébként a zab és gabona 6, illetőleg 12—13 Ft-os ármaximálását. Erre a rendeletre hivatkozva kérte a Honvédelmi választmány, hogy az iparcikkek, nyersanyagok árát is határozza meg, nehogy a földeken dolgozó emberek károsodjanak. 21 Intézkedett egy kápolnai csatában gyáva, és ezért kivégzett borsodi hadnagy vagyonának édesanyjához való szállítása ügyében. 22 Közben
