A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Adatok a Zemplén megyei cigányság XVII-XVIII. századi történetéhez

létenként készült kimutatások összesítésével megkapjuk, hogy Zemplén vármegyének 1779-ben 1135 fő cigány lakossága volt

30 legtöbben Tokajban 60 fő és a megye székvárosában Sátoraljaújhelyben laktak, szám szerint 34 személy. Sok cigány élt Zemplén megye gazdagabb déli területein Tokaj és vidékén, valamint a Bodrogközben. Hernádnémetiben 25, Tiszalúcon 27, Gesztelyben 24, Megyaszón 22, Taktaharkányban 14, Királyhelmecen 27, Terebesen 16 fő.

31 Az 1776. évi tokaji cigány összeírás adatai szerint a városban 15 családfő, 15 feleség és 30 gyermek, összesen 60 cigány élt, számuk megegyezett az 1779-es összeíráséval. A gyermekek számának alakulása családonként: gyermektelen 3 család, 1 gyermek van 4 családban, kettő 4 család, három gyermek 1, négy gyermek 1, öt gyermek 1, hat gyermek 1 családban van.

32 Az 1785. évi tokaji összeírásukból kitűnik, hogy 21 családfő van, ebből 19 házas, 2 özvegy, összeírtak 19 feleséget, 26 gyermeket és 2 magános nőt, egyik özvegy. Ez összesen 68 fő.

33 Az 1787. évi tokaji cigány összeírásból érdekes adatok olvashatók ki. Az ekkor Tokajban élt 21 családfő a foglalkozási rovatok tanulságai szerint az alábbiakat tükrözi: kézműves (faber) 4, kapás 9, katona 1, szőlőben dolgozó 2, muzsikus 4 és új házas 1. Az életkoruk feltüntetésével kiderül, hogy a legöregebb férfi Horvát Ferenc 60 éves, a legöregebb asszony Kakára Krisztina 67 éves. A cigánylányok fiatalon mentek férjhez, a kimutatások szerint Kakára László felesége 15 éves és már van egy éves Ferenc nevű fia. Bandi István neje 16 éves, Titai Györgyné 18, Horváth Györgyné 18. Az összeírt 21 családfőből csak 6 cigánycsaládnak van saját háza, általában a nagyobb családosoknak, bár van 3 és 2 gyermekes család is ház nélkül. A muzsikus cigánynak Bodrogkisfaludon, özvegy Horváth Miklósnénak pedig Rakamazon van háza. Az ekkor összeírt 23 gyermekből 7 árva található, akik rokon cigánycsaládokban nevelkednek. A cigányok iskolázatlanságára jellemző, hogy a 23 gyerekből csak a Jónás András 10 és 12 éves fiai járnak iskolába.

34 A hatóságok — főleg ha a cigányok összeütközésbe kerültek a törvényekkel — esküt követeltek tőlük. Két ilyen cigányeskü szövege ismeretes Zemplén megyéből, egyik 1630. körüli időből, amelynek szövege a következő: „Valamint Fáraó királyt az Isten a Veres tenger mélységében elsillyesztette, ugy engemet is a föld gyomrában elsillyeszszen és ha igazat nem mondanék, átkozott legyek, soha se lopásban, se cserélésben és semmi dolgaimban szerencsém ne légyen, sőt első cserélésemben az lovam csudává váljon és szamárrá légyen, akasztófán száradjak dühös hóhér keze által ..." 5 A másik tanúvallomásukkor tett esküjük 1680-ból való: „Jurámén

tum Zingarorum." „Én esküszöm az Atya fiu Szent Lélek egy bizony Ur Istenre tellyes Szent Háromság, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentéire, hogy én az jelen való dologban, amire kérdendő leszek, vagy mit tudok, láttam, avagy hallottam, mindeneket igazan meg mondom és meg vallom és ha valami leg kisebbet is eltagadnék vagy hozzá tennék, aki igaz nem volna, tehát valamint régente Fáraó Királyt az Isten az Veres Tenger méllységében el sillyesztette, ugy engemet is mindjárt a Föld gyomrában sillyeszszen el és ha igazat nem vallanék, átkozott legyek mind jártamban, keltemben, nyugtomban, mentemben egész harmadíziglen soha se lopásban, se tserélésben és semmi némü dolgaimban szerencsém ne legyen, sőt első tserélésemben az lovam csudává vállyon, és szamárrá legyen és illyen száraz földé tétessem, mint az kinn állok és azzal nyilatkozzon ki, ha nem igazán esküszöm az akasztófán száradgyak meg és a Dühös hóhér keze által mullyak ki ez világból és ha még is igazat nem vallanék, vagy valamit el tagadnék, mind ezek rajtam és nemzetiségemen harmadíziglen ugy történnyenek."

36