A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: XVI. századi női körgallér restaurálása

XVI. századi női körgallér restaurálása I. A XVI. századi bársony női körgallér, köpeny, vagy más néven kissuba,

1 melyet 1982—83-ban restauráltam, régészeti lelet. 1941-ben az avasi templom felújítási munkái tették aktuálissá és lehetővé a régészeti feltárást, melynek során sok értékes régészeti lelet között a körgallér is előkerült. A felújítási munkálatokat az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei végezték, az ásatást Megay Géza dokumentálásából ismerjük. Megay Géza ásatási naplója pontosan rögzíti a feltárás sorrendjét, a feltárás során előkerült tárgyakat, lejegyzi észrevételeit. A napló borítóján Megay Géza kézírásával ez áll: „Az Avasi templomi ásatási jegyzeteim. 1941. Megay Géza". A 42 lapú, számozott oldalú füzetben

2 minden feltárt terület pontos rajza, méretei, a tárgyak pontos leírása, szemléletes rajza, egymáshoz való viszonya megtalálható. Az 1941. évi ásatás eredményei föld feletti és föld alatti objektumok, építési emlékek, illetve régészeti leletek. A föld feletti feltárás során a templom építésének történetére vonatkozó új adatok kerültek elő, részben igazolva a templom korai, XIII—XIV. századi építését, részben további vitatémával szolgálva a templom történetének kutatásával foglalkozóknak, akiknek száma egyre nő, és több irányból próbáinak egységes magyarázatot keresni a templommal kapcsolatos, a történetírásban keletkezett ellentmondásokra. így például a múlt század közepétől Kun Miklós, Nemes József, Vahot Imre, Vereby Soma, Zelenka , Pál, Szendrei János, Borovszky Samu, Marjalaki Kiss Lajos, Tóth Balázs és Leveles Erzsébet, az utóbbi években pedig ifj. Horváth Béla, Megay Géza, K. Kovács László és Bodó Sándor, aki adatokkal támasztja alá a templom korai keletkezésére vonatkozó feltevéseket, valamint Veres László, aki egyháztörténeti és levéltári dokumentumok alapján gazdaságtörténeti vonatkozású dokumentumokkal igazolja a templom korai történetének néhány lényeges kérdését. A föld feletti feltárás során, a XIII. századi keletkezés igazolásaként, alapfalak kerültek elő, melyek katolikus liturgia szerint megépített XIII. századi templomra utalnak. Az objektumok között voltak a régi sekrestye ajtókerete a XV. század végéről, drapériát ábrázoló falfestmény az Árpád-kori romokban (?) a XIII—XIV. századból, freskók a XV. századból, az Árpád-kori templom alapfalának egy része és a szentély fala.

3 A föld alatti feltárás során sírokat, sírkamrákat, sírgödröket találtak az Árpád-kori templom alapfalain kívül és belül, összesen 17-et. A templomban az építkezés az egyházi dokumentumok tanúsága szerint 1563-ban, a templom újjáépítésével egyidőben kezdődhetett és a XIX. század elején még temetkeztek ide. A templom jelentős képviselője a gótikus építészetnek. Hazánkban igen ritka, hozzá hasonló az egri székesegyház és a budapesti plébánia templom. Külföldön gyakori ez a templom-típus, soknak az alaprajza is megegyezik az avasi temploméval. Ezek mind 1445 és 1460 körül épültek. Ilyen például a brassói Fekete-templom. S