A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Kőhegyi Mihály: A középkori Muhi tárgyi emlékeinek feldolgozása 1952-ben (Adatok Bálint Alajos munkásságához I.)

dolgozására Bálint Alajos szegedi múzeumigazgató vezetésével négytagú munkaközösséget hoztak létre. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az alábbi szövegű levéllel rendelte el a munka megkezdését: 14-03138/1952. Előadó: EntzGéza Bálint Alajos kartársnak múzeumvezető Szeged Móra Ferenc Múzeum Kiküldőm önt három hétre június 2—21-ig Miskolcra az ottani múzeum középkori anyagának feldolgozására. A kiküldetés a Magyar Tudományos Akadémia Állandó Régészeti Bizottsága megbízásából történik. Kiküldetéséről írásbeli jelentését közvetlenül az Akadémiának terjessze fel. dr. Radnóti Aladár alosztályvezető

19 Budapest, 1952. június 4. Erről a kiküldetési szakaszról készült jelentést nem ismerjük. A munkát viszont nem fejezték be, mert ősszel — immár szabványnyomtatványon — újra Miskolcra irányítják a brigádot. A rendelvényt Párducz Mihály hivatalvezető-helyettes írta alá 1952 november 17-én. A kiküldetés várható időtartama 2 hét. Célja a „Borsod - miskolci múzeum középkori anyagáról leletkataszter készítése."

20 Bálint Alajos és munkatársai már másnap a helyszínre utaztak és november 30-án a munkát befejezték arra az évre. Az eredményekről és nehézségekről 3 gépelt oldalon számolt be a munkaközösség vezetője: A Magyar Tudományos Akadémia Állandó Régészeti Bizottságának Budapest A Magyar Tudományos Akadémia ez évi régészeti ötéves tervének megfelelően, mint a 18. számú munkaközösség tagjai folyó év júniusában három hétig dolgoztunk a miskolci Herman Ottó Múzeum középkori leletkataszterének felvételén. E munkálatok során kb. 300 tárgyat vettünk fel, amelyek legnagyobb része a muhi-i középkori ásatás anyagából, valamint a szuhogy-csorbakői leletanyagból való. Ezt a munkát most, folyó évi november hó 18—30. között tovább folytattuk. A helyi munkálatok vezetését dr. Bálint Alajos munkaközösségi tag intézte, a munkaközösség tag ai Kaposvári Gyula múzeumvezető, Szabó György és Éri István segédmúzeológusok voltak. Bár szorosan véve a munkaközösséghez nem tartozott, de ekkori és a rudabányai bányászszerszámok feldolgozásával Lőrincze Lajosné muzeológus foglalkozott. E munkálatok során kizárólag csak a muhi-i és a Szuhogy-csorbakői anyag kataszterbe vételét végeztük, és néhány darab híján kilenc munkanapon négyszáz tárgyat vettünk kataszterbe. A tizedik munkanapon e tárgyak fényképezését végeztük. A munkálatok elvégzése igen sok akadályba ütközött. Mint a korábbi jelentésünkből is kitűnt, a tárgyak négyötöd része restaurálaüan.

21 Leltározva vannak ugyan, de a leltári számok nincsenek a tárgyakon. Külön kis papírlapra vannak írva és e papírlapok a tárggyal együtt dobozokban vannak elhelyezve. Gyakran előfordult, hogy a leltári számot feltüntető papírlap nem volt azonosítható a vele elhelyezett tárggyal. Annak ellenére, hogy a nyári munkálataink befejezésekor javasoltuk, hogy a múzeum restaurátora a feltétlenül szükséges restaurálási munkálatokon kívül a leltári számokat úja rá az egyes tárgyakra, ez nem történt meg. A múzeum restaurátora egyébirányú munkálatokkal volt elfoglalva, így a muhi-i anyag, általában a múzeum összes tárgyai, továbbra is korábbi állapotban vannak. Első feldolgozó munkánk során megkértük Leszih Andor nyug. múzeumigazgatót, hogy a muhi-i ásatásokra vonatkozó feljegyzéseit és egyéb adatait egy készülő publikáció számára írja meg. Leszih Andor e munkát azzal a feltétellel vállalta, ha az idevonatkozó jegyzeteket a múzeumtól kölcsönkaphatja és betegségére hivatkozva odahaza dolgozhat e munkán. A jegyzeteket nem kapta köl-