A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Kőhegyi Mihály: A középkori Muhi tárgyi emlékeinek feldolgozása 1952-ben (Adatok Bálint Alajos munkásságához I.)

csórt, így a leírás nem is készült el. Most ismét tárgyaltunk Leszih Andorral, aki vállalta, hogy folyó év december 31-ig elkészíti a munkát a korábbi feltétellel. 22 Mostani feldolgozó munkánk során négy példányban készítettük felvételeinket. 2 3 Az első pél­dányt az Állandó Régészeti Bizottság céljaira, a másodikat a 20. számú akadémiai munkaközösségnek, a harmadikat magunk részére, a negyediket pedig a miskolci múzeum számára írtuk és rajzoltuk le. Valamennyi tárgyról fényképfelvételeket is készítettünk. A miskolci múzeum középkori anyagának kataszterbe vétele átnyúlik a következő évre is. Reméljük, hogy hasonló munkaközösséggel 195 3-ban el tudjuk készíteni a múzeum középkori anyagá­nak teljes felvételét. Ehhez szükséges azonban, hogy a múzeum állandó személyzete is segítségünkre legyen. E segítséget elsősorban abban látjuk, hogy a még kataszterbe nem vett tárgyakat elsősorban res­taurálja és a leltári számokat írja föl az egyes tárgyakra. Tegye a múzeum lehetővé, hogy a kiállításban bemutatott egyes tárgyakhoz hozzáférhessünk, ületőleg a kiállítási szekrények olyanok legyenek, hogy azokhoz minden üvegtörés veszélye nélkül hozzáférhessünk. Tisztázandó kérdés maradt, hogyha most például hozzányúlunk a kezdetleges módon készült kiállítási szekrényekhez és a nagyméretű üvegtáb­lák közben összetörnének, ki lenne a felelős. 2 4 Meg kell mondanunk, hogy a múzeum részéről a munkaközösségi tagok elszállásolásával kapcso­latban több támogatást reméltünk. Folyó év nyarán kölcsönzött ágyakkal meg lehetett oldani, hogy a munkaközösségi tagok bent a múzeum épületében és abban a helyiségben lakhattak, ahol egész napi munkájukat végezték. Most sajnos erre azért nem kerülhetett sor, mert egy szekrényt állítottak be a helyiségbe és ennek a szekrénynek elhelyezését más helyen nem tudták biztosítani. Azt hisszük, hogy ezt a szekrényt akár a folyosón is el lehetett volna helyezni az alatt az idő alatt, míg a munkaközösség tagjai a múzeumban dolgoztak. A szekrény eredetileg könyvszekrény lehetett, amelynek felső része tel­jesen üres, az alsó részében pedig folyóiratok vannak elhelyezve, de a köteles éberség túlzásba vitelével ajtóit beszegezték. Ilyen beszegezett állapotban kinn a folyosón is állhatott volna: fedél alatt és zárt helyen. Elszállásolásunk a közismert miskolci szállodai viszonyok miatt a Pedagógus Szakszervezet szálláshelyén volt, ahol pedig a munkaközösségi tagok egyáltalán nem tudták kipihenni a napi fáradal­makat. Kérjük, hogy a jövőben megismétlendő munkánk ideje alatt és annak még eredményesebbé tétele érdekében a miskolci múzeum épületében kölcsönzött ágyakon lehessen az éjszakai szállást meg­oldani. Ez egyúttal a költségek további megkímélését is jelenti, mert így nem kell napi 25 forintos szál­lodai díjat téríteni A miskolci múzeum középkori anyaga igen gazdag. Jórészük a Leszih-féle ásatásból származik. Az ásatásról azonban hiteles jegyzőkönyvek nem készültek s tudomásunk szerint helyszínrajzokat sem vettek fel. 2 5 Mint korábban már javasoltuk, most ismét azt a kérést terjesztjük elő, hogy 1953 tava­szán az ásató Leszih Andort autóba ültethessük és az ásatási terepet vele együtt megtekinthessük. Terepszemlét nemcsak Műhibán, hanem Szuhogy-Csorbakőn és Rudabányán is tarthassunk. A terep­szemlére a magunk részéről úgy készülnénk, hogy az említett területek kataszteri térképét magunkhoz vennők és azon rögzítenők a korábbi ásatások színhelyeit. 26 A leltári naplók bejegyzései szerint különböző lelőhelyekről van szó Muhin s azokról azt hisszük, hogy valamennyi egy elpusztult és alapjaiban - azóta kitermelt — középkori templom környé­kén voltak. Magunk részéről azt javasoljuk, hogy azokon a helyeken, ahol 1937-től 1941-ig Leszih Andor már ásatott, nem hitelesítő, hanem újabb ásatással határoljuk körül a korábbi kutatásokat. 2 7 Javasoljuk, hogy az Állandó Régészeti Bizottság gondoskodjék a Leszih-féle eddigi kutatásokról szóló munkájának ellenértékeként megfelelő tiszteletdíjról. Kérjük, hogy Marjalaki Kis Lajos helytörténészt bízza meg Muhi, Szuhogy-Csorbakő és Ruda­bánya helytörténetének kutatásával és annak rövid megírásával. Ezért Marjalaki Kis Lajosnak is tiszte­letdíj megállapítását kérjük. 2 8 Javasoljuk, hogy 1953-ban a 18. számú munkaközösség a miskolci múzeum leletkataszteri felvé­teleit folytathassa. A munka folytatásával kapcsolatban ötheti időtartamra javasoljuk ajelenlegi mun­kaközösség tagjainak további megbízatását (Bálint, Kaposvári, Szabó, Éri). Az említetteken kívül szük­ségesnek látjuk, hogy az ötheti munkát tavaszi és őszi idényre bonthassuk, mindkét alkalommal leg­alább egy-egy egyetemi hallgató kiküldését is. Fenti javaslataink anyagi szükségleteit, illetve annak fedezetét 1953-ra tízezer forintban kérjük megállapítani Ebből kellene fedezni mind a Leszih, mind a Marjalaki Kis-féle honoráriumokat, a terep­bejárási költségeket és a munkaközösség miskolci múzeumi leletkataszteri felvételi munkálatait. A muhi-i, ún. körülhatárolásí ásatás költségeire további kétezerötszáz forintot kérünk. Miskolc, 1952. november 30. (Bálint Alajos) brigádvezető 2 9 A jelentés hű tükre az akkori viszonyoknak, munkakörülményeknek s mint ilyen, szerves része a miskolci múzeum történetének. KŐHEGYI MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom