A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Településtörténeti adatok Filkeházáról
JEGYZETEK 1. L.Petercsák Tivadar: Hegyköz. Miskolc. 1978. 5. 2. Balassa Iván: Földmüvelés a Hegyközben. Bp. 1964. 11. 3. Csikvári Antal (szerk.): Abaúj-Torna vármegye. Bp., 1938. 178. 4. Takács Béla: A Zempléni hegység üveghutái. Bp., 1966. 60. 5. Balassa i. m. 12. 6. Országos Levéltár Károlyi Levéltár (OL KL) Lad. 22. No. l/a. 7. Balassa i. m. 13. 8. OL U etC 626/20. 9. Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I—II. Bp. 1911. 248. 10. Éble i. m. 251. 11. Balassa i. m. 15. 12. Balassa i. m. 17. 13. OL KL Lad 22. No. 7. 14. OL KL Lad 22. No. 62. 15. Balassa i. m. 19. 16. Balassa i. m. 19. 17. A vidékre és Abaúj-Zemplén megye XVII-XVIII. századi betelepítésére vonatkozó legfontosabb irodalom: Paládi-Kovács Attila: Ukrán szórványok a 18-19. században a mai Magyarország északkeleti részén. Népi kultúra - Népi társadalom VII. 1973. 327-367.; Balassa i. m. 11-23. 18. OL U et C 56/8. Közli Balassa i. m. 174. 19. Az egyházi adatok, így a görög katolikus lakosság számának vizsgálata fényt deríthet az etnikai viszonyokra. Bár nem lehet teljesen azonosnak venni a görög katolikus lakosságot az ukránokkal, hiszen ekkor már nem elhanyagolható a magyar és szlovák görög katolikus népesség sem. A XVIII. század végén azonban még az ukránok vannak túlsúlyban. Paládi-Kovács i. m. 355. 20. Magyar városok. Bp. 1935. 156. 21. Magyarország közhivatalainak cím- és adattára. Bp. 1942. 503. Elképzelhető', hogy a már XVII. század végén említett kárpátukrán lakosságnak temploma volt a faluban. 22. Filkeházi görög katolikus plébánia irattára. 1908-as egyházi leltár. 23. Éble i. m. 259. 24. Nem érthetünk egyet Balassa Ivánnal, aki szerint a betelepülés nagyobbrészt 1770-1794 között történt. A XVIII. század első felében lezajlott betelepülést támasztja alá, hogy 1730 körül volt az első nagy kárpátukrán betelepülési hullám. Paládi-Kovács i. m. 336. 25. Filkeházi görög katolikus plébánia irattára. A római katolikusokról nincsenek adatok. 26. Paládi-Kovács i. m. 342. 27. A fükeházi görög katolikus egyházhoz tartozó községek: Pálháza (122 fő), Füzér (102), FüzérRadvány (63), Nyíri (41), Füzér-Komlós (18), Hollóháza (43), Telkibánya (4), Kontzpallag (21), Nagy Bózsva (13), Kis Bózsva (42), Kovácsvágás (29), Prédahegy (6), Ó-Hutta (2), Sompatak (2), Füzér-Kajata (4), Pusztafalu (2). 28. Filkeházi görög katolikus plébánia irattára. 1908-as leltár. 29. Fükeházi görög katolikus plébáni irattára. 1908-as leltár. 30. A Miskolci Apostoli Adminisztratura és Ekzarhátus schematism usa. Miskolc 1944. 31. Szarka József görög katolikus lelkész adatai. Ezúton köszönöm meg szíves segítségét. 32. Lesko András, szül. 1896. 33. Valószínűleg 1912-től, amikor megalakult a hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökség. Vö.: Paládi-Kovács i. m. 356. 34. Paládi-Kovács i. m. 360. 35. A feltételezéshez 1.: Paládi-Kovács i. m. 339. Hasonló problémával küzd Niedermüller Péter Rudabányácska betelepülésével és etnikai összetételével kapcsolatban. Niedermüller Péter: Adatok Rudabányácska településtörténetéhez. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. 1980. 89-95. 36. A Filkeházán előforduló nevek nagy része gyakori az egykori Zemplén megye középső területein. (Saját gyűjtés 1981-ben Homonna [Humenne] környékén és a Szalánczi-hegység falvaiban.) 37. Vö.: Niedermüller i. m. 92. 38. Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (Ruthének). Bp. 1913. 30-31.; Niedermüller i. m. 93. 39. Niedermüller i. m. 93. 40. Vo.:Paládi-Kovács i. m. 346.
