A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Páll István: Adatok a Bodrogköz népi építkezéséhez

41. Füzérradványi uradalom úrbéri összeírása 1802- 1848. B.-A.-Z. megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára. IV-ljk. 16. 42. Éble Lm. 271-272. 43. Csikvári i. m. 178. 44. Magyar városok. 1935. 156. 45. Magyar Statisztikai Közlemények (MStK) 48. köt. 46. MStK. 86. köt. 47. MStK 48. köt. 48. MStK 86. köt. 49. Statisztikai Idó'szaki Közlemények. Községeink főbb adatai 1960 1964. Adatok a Bodrogköz népi építkezéséhez A Bodrogköz népi építkezésének kutatását eleddig igen mostohán kezelte a néprajztudomány. A Tisza túloldaláról Kiss Lajos és Erdész Sándor

1 tanulmányai ugyan már foglalkoztak a kérdéssel, s az is igaz - mint Balassa Iván írja -, hogy a „Rétköz 28 összetartozó települése a Tiszánál nem ért véget, hanem a Bodrogközben folytatódott, ahol a Bodrog-Latorca-Tisza szigetében csaknem ötven települést nagyjából azonos műveltség tartott egybe",

2 mégis szükséges, hogy az egyes településeken megvizsgáljuk a népi építkezés alakulását, hiszen egy tájon belül is lehetnek eltérések. Ennek érdekében a Tisza jobb partján fekvő három volt szabolcsi község (Kenézlő, Viss és Zalkod) építkezéséhez szeretnék történeti adatokkal szolgálni. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban IV. A. 19. szám alatt találhatók a Szabolcs Vármegyei Tűzkármentesítő Intézet iratai, ahová egy részletes, községenkénti épületösszeírás is tartozik. A fenti intézmény 1843-ban jött létre, s e célból történtek ugyanezen évben az épület- és termény össze írások. Az alapszabály VIII. pontja kimondja, hogy „Az Öszve írás, és meg betsülés az épületekre nézve 6. Évekre, a' Termesztményekre nézve pedig évenkint történik." Az alapszabály I. pontja szerint ,,A' Megyei Öszves Tűzkármentesítő Egyesület az adózókra nézve kötelezés a' Nemesekre nézve pedig önkéntes vállalkozás útján hat évekre alakíttatik." Annak ellenére, hogy az egyesületben való részvétel kötelező volt, több községben nem írták össze az összes épületet. A nemesek több helységben húzódoztak a biztosításban való részvételtől, s nem íratták össze éghető ingatlan vagyonukat (vagy már más biztosítónál biztosították azokat). Szerencsére az itt tárgyalt három község összeírása teljesnek tekinthető, s még több adatot is tartalmaz, mint amit más községek közöltek. Ha összevetjük ezeket az adatokat az 1873-as helységnévtár lakó háza datai val, azt tapasztaljuk, hogy az eltelt 30 év ellenére a házak számában alig történt változás (Kenézlőn 1843-ban 114 ház, 1873-ban 120; Visson 91-87; Zalkodon 35—52). Az összeírás tehát mindenképpen teljesnek tekinthető. Arra a kérdésre, hogy milyen épületekre terjedt ki az összeírás (és általa a biztosítás), a választ az alapszabály III. pontja tartalmazza: ,,A' biztosítás ki terjed Városokon, Falukon, és Pusztákon levő minden Épületek éghető részeire, és az azokban lévő olly belsőkre, mellyek éppen az Épület alkotó részeit teszik - továbbá a' Termesztményekre ..." (jelen dolgozatunkban ez utóbbiakkal nem foglalkozunk). Lakóházak Az „adózók" ill. jobbágyok

3 lakóházainak alaprajzánál az épület hosszában való tagozódása figyelhető meg. Kenézlőnél és Zalkodnál elég pontosan nyomon követhető az