A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A rásonysápberencsi református templom

Mert az ezerötszáz és kilencven négyben Huszt felől tatárok hogy jöttek sereggel Rabolni, égetni, száguldva serényen, E templom akkor elégtetett éjjel. De az ezerhatszáz és hatvan kilencben Rásony Sáp keményen forgolódott ebben Hogy megépíttessék, melyben ékesebben Szolgálják az Istent istenes igékben. Segítséget azért külső helységektől Kértének aztán sok úri rendektől, Zemplén, Torna, Borsod Aba vármegyéktől, Sok helyekben levő hű, kegyes felektől. Maguktól adtának, kitől mi lehetett Mind addig amiglen haj alá vétetett, Romladozott fala hogy megépittetett Kívül, belül pedig meg is meszeltetett. A lelki tanító akkor az templomban Szögedi János volt az Isten dolgaiban A bírák pediglen mind a két faluban Kitsodák voltának lássd még az írásban Rásonyban Szuhai György volt hűségesen Sápon az Újlaki István nagykegyesen Ezekkel egyetemben Csákány István híven Pál András is ottan forgolódott szívesen. Hasonlatos képpen hű Szolnoki András és Demeter István ebben igen hasznos Demeter Mátyás is volt itt használatos Kiknek Isten előtt dolguk drágalátos. A jegyzőkönyvekben leírták,

31 hogy ,,1737-ben a templombeli székekhez csináltattuk, Kőfalakat restauráltattuk, belől meg-megfestettük." ,,1760-ban vagyon a mostani restauratio. Az originálisból úgy tetszik, hogy az előhozott deák versek a templomnak 1669-iki megépítése után a templom falán láttattak és az azután következett újítások alkalmatosságánál onnan vétettek." 1819 június elején restauráláshoz kezdtek. „Az 1819-iki esztendőnek júniusában Isten segedelmével Ekklesia a templom restaurátiójához hozzá fogván az egész munkával ugyan azon esztendőben augusztusban, s a székekre nézve a következő holnapban egészen készen voltak, ekklesiai tagoknak munkás fáradozások mellett az egész munka mintegy 444 Rft-okba és néhány krajcárba került . . ."

32 A műemlék templommal kapcsolatos leglényegesebb adatokat az alábbiak szerint összesíthetjük: A rásonyi templom papja már a XIV. század elején 11 gs. átlagot kitevő pápai tizedet fizetett. A két szakaszban kiépített templom, s bár nem tudjuk még a templom tengely szögét, mindkét rész keleteltsége vitán felül áll. Nem ismeretes a névadó sem. A később megépített második templomrész apszisa is félkörös, ez a szentélyzáródás csak a XIV. századig volt szokásos, már a XIII. században gyakoribb lett az egyenes apsziszárás. Mindkét rész déli oldalának az ablakai jellegzetesen román kori ablakok, s különösen szépek a templom nyugati szakaszának tölcséres lőrésablakai. Az oszlopbélletes