A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A rásonysápberencsi református templom

19. A Csorna-Farkas kúria kapuzat lefaragott maradványai is mutatják a román kori eredetet, s hasonló tanúságot tesz az egykori kegyúri karzat maradványa is. A megmaradt kőkvádersorok és a téglafalazat egy része is bizonyítja a XII—XIII. századi eredetet. A szentély északi falán, a diadalívtől kb. 1 méternyire pasztofórium feltehető 2 darabját találták, s a kórus bekötésénél is középkori vakolatrészek tűntek elő. A diadalív déli oldalán — kb. 2 méteres magasságban - tűntek elő egy felszentelési kereszt maradványai, s efelett freskómaradvány. A XVI. században Abaúj-Torna vármegye öt református iskolájának egyike Rásonyban működik és a Tiszán inneni református egyház kő (vagy fa) templomainak jegyzékében is szerepel Rásony. A falu ugyan csak 1635-ben lett hódoltsági terület, de már 1594-ben felégették a Huszt felől betörő tatárok. 75 évig volt romos, 1669-ben állították helyre a környékbeli birtokosok, lakosok és megyék segítségével. 1737-ben végrehajtott újabb restaurálásról vannak adatok, de 1760-ban is végeztek ilyen munkát. Ezt követően az 1819. évi restaurálást említették az egyházi feljegyzések. 1954-ben állagmegóvásra került sor, s a jelenlegi állapot, az előzményadatoknak és a stílusjegyeknek a műemlékké nyilvánításhoz vezető felismerése és bizonyítottsága az 1972—73. évi helyreállítások eredménye. A templom meglevő értékei között meg kell említenünk a szószék (valószínűleg 1737-ben készített) lefestett, de a festéken áttetsző nagyon szép mintáit, valamint az 1972. évi helyreállítás során előkerült, még meg nem állapított rendeltetésű, nagyon szép kőfaragvány-töredékeket (16. sz. felvétel), mely utóbbiak a kapuzat megmaradt részleteivel együtt bizonyítják a templom hajdani ékességét. A templom felszerelési tárgyai közül