A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

FÖLDRAJZINÉV-GYŰJTÖK TANÁCSKOZÁSA - Kováts Dániel: A közszói elemek funkciója zempléni helynevekben

keztethető *'szikaszó-ból szintén a kétnyíltszótagos törvény alapján jöhetett létre a mai helynév. Bárczi Géza — mint említettem - foglalkozott zempléni helynevek eredetével. A mai Tállya nevéről például azt állapította meg, hogy valószínűleg ófrancia, közelebbről vallon eredetű, az ófrancia taille 'irtás, irtvány' szóra megy vissza, és arra utalhat, hogy a falu helyén korábban erdő volt, amelyet vallon telepesek irtottak ki. Ugyancsak vallon telepesekre mutat Bodrogolaszi és Olaszliszka neve. Az olasz szó ugyanis — amely szláv eredetű, és a vlach többes számú alakjából jött létre — az ősszlávban még valamennyi újlatin nyelvre vonatkozott; az egyes szláv nyelvekben aztán leszűkült a jelentése. (L. TESz. és mindkettőhöz Kiss Lajos i. m.) Az említett két zempléni helység nevében egyébként az olasz szó minden bizonnyal vallonokat takar. A Miskolchoz tartozó A vas hegynév - amely az ó, avas 'régi' származéka - azt jelzi, hogy olyan erdő volt rajta, amely nagy, öreg fákból állt, és amely makkoltatásra is alkalmas volt. (L. Kiss Lajos i. m.) Ilyenformán a mai név gazdaságföldrajzi előzményekről tájékoztat. Hasonlóképpen az Alsótelekes községnévben szereplő telekes, illetőleg telek, ez utóbbi ti. arra utal, hogy a falunak szántásra alkalmas, trágyázott földje volt. Megemlítem még Bodroghalom és Lillafüred nevét. Bodroghalom neve 1927-ig Luka volt (ez a 'rét' jelentésű szlovák lúka átvétele), de mivel gúnyolódásra adott alkalmat, az odavalósiak kérték a megváltoztatását. A -halom szó egyébként a Bodrogköz homokbuckáira utal. És sajátosan alakult - névtanilag is — Lillafüred neve. Mint Kiss Lajos írja (i. h.): „Az üdülőtelep 1892-ben keletkezett az akkori földmívelésügyi miniszternek, gróf Bethlen Andrásnak a kezdeményezésére. Nevét a miniszter feleségéről, báró Vay Lilláról kapta." A -füred utótag eredetéről pedig ezt olvashatjuk ugyanott: „A Füred helynév a fürj madárnévnek régi és nyelvjárási für—für változatából képződött, és tulajdonképpeni jelentése 'fürjes'. Az itteni savanyúvíz-források vizének hasznosítására létesült fürdőtelep miatt azonban a nyelvérzék a Füred helynevet a fürdő családjába vonta át 'fürdő, üdülőhely' értelemmel. Az így értelmezett Balatonfüred mintáját tükrözi a tudatosan alkotott Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred, Tátrafüred." 5. Még sokáig folytathatnánk az érdekes és sok szempontból tanulságos helynévtörténeteket, de nem élhetek vissza a tisztelt megjelentek türelmével. Ezért befejezésül most már csak azt kívánom, hogy ez a hatalmas és szép helynévgyűjtemény minél előbb jelenjék meg nyomtatásban; hogy aztán minél többen dolgozzák fel a különféle tudományágak szemszögéből és számára; hogy a gyűjtésben részt vettek ne hagyják abba a nyelvjárásokkal való foglalkozást: gyűjtsék a személyneveket, a nyelvjárási szókincset, a regionális köznyelvet stb.; és végül kívánom, hogy az egész országban minél rövidebb idő alatt fejezzük be a földrajzi nevek teljes összegyűjtését. Szathmári István A közszói elemek funkciója zempléni helynevekben 1. A földrajzi nevek gyűjtőlapjainak átvételével véget ér megyénkben is egy nagy vállalkozás első szakasza; szorgos kezek cédulákra írták a belterületek és a határrészek névkincsét - hatalmas anyagot mentve meg ezzel a tudomány számára. Megkezdődött már, s két járásban folyik a nyelvi ellenőrzés, s ha szellemi és anyagi erőforrásainkból 10