A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

FÖLDRAJZINÉV-GYŰJTÖK TANÁCSKOZÁSA - Kováts Dániel: A közszói elemek funkciója zempléni helynevekben

telik, néhány éven belül könyv alakban kerülhet vissza a százezernyi nyelvi adat az elnevezésekhez fűződő tárgyi és népi magyarázatokkal - azokhoz a közösségekhez, amelyeknek tagjai e neveket használják, illetve amelyeknek múltjában ezek megszülettek, formálódtak, s talán el is haltak. A kb. hatvanezer cédula azonban máris használható adatbank; tanulmányozása máris sok tanulsággal szolgál. Az alábbiakban azt szeretném szemléltetni helyi névanyag felhasználásával, s egy meglehetősen szűkre szabott témakörben, hogyan gazdagíthatja a mintegy 250 társadalmi munkatársunk által feltárt, s majdan közkinccsé váló adattár nyelvtudományunkat. A korlátozott keretben, természetesen, még a választott témáról is csak felvillantani lehet bizonyos vizsgálódások útját és eredményeit, de talán ennyi is bizonyíthatja a gyűjtőmunka tudományos érdemét. 2. Mielőtt megyénk egyik tájegységének helynevei alapján témánkra térnék, röviden szólnom kell a tulajdonnév jelentésének és funkcióinak elméleti kérdéseiről. A nyelvészeti köztudatban sokáig tartotta magát az a felfogás, hogy a tulajdonnévnek nincs jelentése. Ez tükröződik Gombocz Zoltán 1926-ban megjelent Jelentéstanában, ahol ez olvasható; „A tulajdonnév . . . lényege nem a jelentésfunkció, mint más köznévnek, egyetlen célja az identifikáció."

1 Az utóbbi évtizedekben a tudomány meghaladta ezt az álláspontot. Negyedszázada Martinkó András hívta fel a figyelmet a kérdés differenciáltabb tanulmányozására,

2 s újabban általánosan elterjedt az a vizsgálati mód, amely nemcsak a fő funkcióra figyel. Kálmán Béla szerint: „Bár a tulajdonneveknek elsőrendű funkciója az egyénítés, identifikálás, mégis rendszerint van valami jelentéstartalmuk akkor is, ha csak egyetlen személyt, helységet, folyót, állatot stb. jelentenek." Továbbá: „Gyakran járul egyes tulajdonnevekhez olyan magyarázó utótag, amely a tulajdonnév jelentését megvilágítja : Bánfalva, Vasvár, Hárshegy."

3 Balázs János is arra a következtetésre jut vizsgálódásaiban, hogy a névnek nem az identifikáció az egyetlen funkciója, „a nevek . . . igen jól jellemezhető, rendkívül árnyalt és differenciált részrendszert alkotnak."

4 Derne László bizonyos névtípus kapcsán elsődlegesen jellemző és másodlagosan identifikáló funkcióról tesz említést.

5 Benkő Loránd a helyzetviszonyító és a felszínre utaló szerepet különíti el a térszínformák neveiben.

6 Kázmér Miklós az azonosítás és az emlékeztetés funkcióját tárja fel.

7 Balogh László a földrajzi nevek struktúráját vizsgálva megállapítja, hogy a többelemű nevekben van egy, a földrajzi tárgy fogalmi tartalmát hordozó bázisnév, valamint egy egyediesítő funkciójú lokalizátor} Szépe György véleménye szerint mind a hat (Jakobson által rendszerbe foglalt) kommunikációs funkciónak van köze a tulajdonnévhez, amely a nyelv segítségével ezek mellett egy antropológiai funkciót is betölt.

9 Sebestyén Árpád a köznévi és a tulajdonnévi egyedjelölés módozatai közötti szükségszerű hasonlóságra mutatott rá.

10 /. Soltész Katalin szintén szól a fő funkció az egyedi megjelölés — mellett sajátos mellékfunkcióról, s az elemek rendszerében megkülönböztet leíró és információs értékű szónevet, valamint ilyen értékkel nem rendelkező jelnevet. Megállapítja, hogy a tulajdonnév fő funkciója az azonosítás és a megkülönböztetés, de van asszociációs tartalmakon alapuló emlékeztető és stilisztikai mellékfunkciója is.

11 Alak és jelentés, alak és funkció összefüggéseiről is többen szóltak - mint részben már a fentebb idézettekből is kitűnt —, Lőrincze Lajos és Benkő Loránd is foglalkozott a földrajzi nevek természeti névi alaprétegével.

12 Az utótagnak a tulajdonnév jelentését megvilágító szerepét említi Kálmán Béla.

13 Inczefi Géza a jelentéstartalom és a jelölt táj viszonya alapján dolgozott ki tipológiát.

14 A lexikológiai kötöttség vizsgálatára elsőként Kázmér Miklós tett kísérletet.

15 E gyors, a teljességre nem törekvő áttekintés szolgáljon annak bizonyítására, mennyire differenciálódott a földrajzi tulajdonnév megítélése. A jelzett eredmények újabb 11