A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Domokos Pál Péter: Megnyitó beszéd a Magyar népi hangszerek című kiállításon

niáját. Ez a harmonikus művészet egyáltalán nem nélkülözi az expresszivitást, amely azonban nem cél, hanem eszköz volt Ferenczy Noémi számára. Nála a természet, az ember, a munka fogalma az egyensúly, a méltóság, az emelkedettség gondolatával fonódott össze és éppen ebben fejeződött ki az ő tiltakozása a kor embertelenségeivel szemben. A gobelinszövés mestersége, a maga nemes és drága anyagával, dekoratív funkciójával mindig reprezentatív műfaj volt és gyakran monumentalitásra törekedett. Ferenczy Noémi megújította a 20. századi gobelinmüvészetet, de újítása nemcsak abban áll, hogy az ősi mesterség fölelevenítésével merőben új hangú műveket hozott létre, hanem - s talán mindenekelőtt - abban, hogy ebbe az ünnepélyes műfajba bele tudta szőni a hétköznapok költészetét, a természet, az ember, a munka, a béke dicséretét. Úgy vélem, ezzel emelkedett a modern magyar művészet legkiválóbb mestereinek sorába, s ez biztosítja mondanivalójának egyetemes érvényét is. Tisztelt közönségünk! A Herman Ottó Múzeum kiállítása méltó módon tiszteleg a művésznő emléke előtt, akinek munkássága tanítványain keresztül hoz új meg új gyümölcsöket. A tárlaton látható müveket az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, valamint Nagy Gy. Margit, Szőke Erzsébet és Pintér Éva textiltervező művészek, Ferenczy Noémi egykori növendékei kölcsönözték, akiknek ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A kiállítás megnyitása alkalmából hadd adjam át őszinte gratulációmat a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársainak és Pálosi Judit művészettörténésznek, a tárlat rendezőjének. önöknek, tisztelt hallgatóim — ennek az ünnepi művészetnek a fényében kellemes ünnepeket kívánok. Csorba Géza Megnyitó beszéd a Magyar népi hangszerek című kiállításon Mélyen tisztelt hallgatóság! Meghatódással gondolok a „magyar népdal" fogalmára, mely a múlt század derekán szinte ismeretlen fogalom, semmiféle nyilvántartásban nem szereplő, a statisztikai hivatalokat semmiképpen sem érdeklő szavacska, de amely két embernek és számos munkatársának felfigyelése, komoly számbavétele révén a hazai országos érdeklődés csúcsára, majd a nagy világ érdeklődésének Zenitjére került fel. A sok tízezer népdalból hozta össze a két nagy mester az új magyar zenei nyelvet. Az új magyar zenei nyelven mondották el a könyörtelenül felszabdalt Magyarország szomorú tragédiáját, és minthogy „igaz vagy Uram" a jóvátételt, mint igényt is műveikben kihangsúlyozták. Sohase felejtsük, hogy a magyar nép összes viselt háborúja, az összes tudományok együtt nem szereztek annyi megbecsülést - olyan jó hírt a magyar népnek, mint a „szavacska: Magyar népdal".