A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gyárfás Ágnes: Doktor Domby Sámuel lakóháza Miskolcon

17. Vö. Borsos i. m. 42. 18. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a diósgyőri feltárásokból előkerült anyag feldolgozása folyamatban van. Az anyag túlnyomó része a Herman Ottó Múzeum 1982. májusában megnyílt Üvegművészeti emlékek a XVI—XIX. századból c. kiállításán láthatók. A töredékek között található néhány figurális ábrázolású, nyilvánvalóan keleti eredetű, zománcfestékkel díszített darab is. Más üvegtípusok, így pl. a fűzött testű palackok is arra engednek következtetni, hogy a korai magyar üvegművességre hatással levő velencei és más keleti készítésű üvegtárgyak a Balkánon keresztül jutottak el hazánkba. V. ö. Vujovic Gordana: Notes sur les bouteilles médiévales découvertes en Serbie. In. Bulletin de L'Association Internationale pour L'Historié du Verres No. 8. 1977—1980. Liege, 1980. 234—235. 19. A kutroifok számbavételét v. ö. Borsos i. m. 40—41. Itt újabb és már Höllrigl által is bemutatott példányok is szerepelnek. 20. Egy másik színes 'kutrolftöredék a budapesti Történeti Múzeumban van. Erre utal Borsos is. V. ö. Borsos i. m. 40. A budapesti darab mangánnal színezett sötétibolya árnyalatú. 21. V. ö. Rademacher, Franz: Die deutschen Gläser des Mittelalters. Berlin, 1933. 61 70. A rademacher által ismertetett, kutrolf típusokat és a kutroifok fejlődését Vávra is szerepelteti munkájában. L. vávra i. m. 64. A kutroifok kérdéséhez. L. még Rademacher Franz: Der Kutrolf. Eine antike Glasform und ihre Fortbildung im Mittelalter und in der Renaissance. In. Zeitschrift für hildene Kunst. Leipzig, 1928/29. 37—43.; Pazaurek Gusttaw: Mittelalterliche Gläser. In. Kunst- und Antiquitäten-Rundschau. Ulm, 1933. 187—191.; Heiss, Cl: Das Glas iim Mittelalter Kunst und Kunstgewerbe. Nürnberg, 1922. 152,—155. 22. Ezúton mondok köszönetet dr. Péter Lászlónak, az üvegtöredékek vegyelemzéséért. Meg kell jegyeznünk, hogy Borsos Béla is elvégezte a diósgyőri üvegek vegyelemzését, bár ezt nem ismerteti részletesen művében. Az általa végeztetett vegyelemzés is hasonló következtetésre jutott, mint ez az újabb vizsgálat. 23. Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Bp., 1971. 14. Doktor Domby Sámuel lakóháza Miskolcon Városunk, a XVI1ÎI. században, kamarauradalmi jobbágyi függősége mellett is jelentős mértékben megindította a polgári fejlődést. A város piacán, a Piacz utcában — a mai Tanácsház tér és Széchenyi utcán — szétosztott fundusok, a jobbágytelkek úgy benépesültek, hogy a hajdani egységbe — az egy család részére kimért telekbe — már számos család, leszármazott, betelepült építette meg apró házait, s lépett az ottlakókkal egységbe, kötelékbe, „köteF'-be.

1 Lakóterületté tették fokozatosan a hosszú porták végén levő szérűskertek nagy részét is. A frissen betelepülők lehetőleg jobbágyváltsággal éltek, többen a régiek közül is megváltották szabadságukat a királyi uradalmat bérlő földesúrtól 200 rhénusi forintért vagy öt hordó borért, ezután a telket is magukénak mondhatták. A városi és az állami adókat fizetniük kellett továbbra is, de semmiféle jobbágyi robotot, ajándékot stb. nem kellett nyújtaniuk. A jogi életben szabadok lettek, ne-