A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gyárfás Ágnes: Doktor Domby Sámuel lakóháza Miskolcon

1. kép. Az 1768-as állapot helyrajza. Bá- 2. kép. Az 1817-es állapot Domby István rány Márton és társa az ötös sz. háznál földmérő mérnök térképe és telekkönyvi kezdték az összeírást. Domby Sámuel helyrajzi számai alapján háza ^ ^ármas számmal jelzett telken állt vük elé teltették az N betűt, ami nemest jelentett. A társadalmi szóhasználat azonban nirvhes alatt mégis azt érttette, aki földbirtokkal rendelkezett, a velejáró jobbágyi sxUgálattal, s a belőle húzott haszonnal. Az úgynevezett nemesített telkeken élő emberek ipart űztek, piacon, vásáron kereskedtek, sok közülük értelmiségivé lett. Ez alkalommal nem érintem a betelepülteket, a görögöket, zsidókat, mert helyzetük némileg eltért a népesség nagyobb részét alkotó őslakosságétól. A jobbágyok is viszonylag jobb elbánásban részesültek pl. az alföldi jobbágyoknál. 30—50 hold földjük, szőlőjük, pincéjük volt, s a közösségben, kötelékben való életmód megkönnyítette az elég nagyra méretezett földterület megművelését

2

. Az immár elég szép számú értelmiségi az iskolák tanári karából, a megyei, városi hivatalnokrétegből tevődött össze, a század második felében orvosokkal, patikusokkal és — hála Mária Terézia oktatásiügyi rendelkezéséinek — jól képzett chirurgusokkal is kiegészült. Két patika, az 1735 óta működő Trangus Illés, majd 1762-ben bekövetkezett halála után fia, Theofil patikája az egyik (a mai Ezermester bolt helyén állt valaha), a másik a Kopnyik patika, melynek pontos helyét még nem tudtam megállapítani. A chirurgusok vizsgáiról szóló okmányok nyolc mesterlevéllel rendelkező sebészt említenek, akik 1772-től vagy