A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Az abodi református templom Borsod-Abaúj-Zemplén megye hivatalos műemlékjegyzéke szerint a megyében 154 műemlék, 360 műemlék jellegű, 56 városképi jelentőségű, összesen tehát 570 műemlékileg védett épület van.

1 Ezek közül románkori emlék 29, s közülük 28 a román stílusú, vagy románkori eredetű templom. Kifejezetten román stílusú templomunk 18 van, melyből 11 református, s 7 római katolikus. E 18 templom a műemléknek minősülő templomállomány 22,5 százalékát teszi ki, de ha a 80 műemlék- és 145 műemlékjellegű templom együttes számához viszonyítjuk, akkor is jelentős számot, 8 százalékot kapunk. (A gótikus templomok száma már jóval magasabb, megyénkben 54 ilyen templom van.) E templomok közül egyesek (pl. a karcsai) nemzetközileg is ismertek, másokat kultúrtörténeti vonatkozások (pl. Boldva temploma) tettek vonzóvá, vagy az utóbbi évtized áldozatos és szakszerű helyreállításai, restaurálásai (pl. Szalonna, Tornaszentandrás, Rakacaszend stb.) révén kerültek az érdeklődés előterébe. Az Árpádkori falusi templomépítészetre egyik legjellemzőbb, XIII. századi templomunkat — az abodi református templomot — viszont nagyon kevesen ismerik. A Műemlékjegyzék csak ennyit ír róla: ,,Abod. M. Magyar u. (173) Ref templom, román stílusú. XIII. sz."'

2 A Magyarország útikönyv hasonlóan szűkszavú: .,Abod, XIII. századi építésű, román stílusú, torony nélküli ref. templom.""' A Magyarországi Művészet Története nem is említi/' Genthon szerint: „Abod. Ref. templom, torony nélküli, oromzatos homlokzatán fa huszártornyocska és előcsarnok. A hajónál keskenyebb szentély, román stílű ablakokkal. Rosszkarban levő, XIV. századi falképeit bemeszelték 1928-ban. Harang, 1619. Épült a XIII. század elején."

5 Genthon-forrásként megemlíti Szabó Ferenc 1936-ban megjelent művét.

6 és Gerevich Tibor alapvető munkáját, a „Magyarország románkori emlékei"-t.

7 Szabó Ferenc alaprajzot, a templomról délnyugati nézőpontból készített látképet és történeti előzményismertetést is közöl, s foglalkozik az 1928-ban előkerült — majd lemeszelt — falfestménytöredékekkel és az 1619-ből származó harang leírásával is. Gerevich Tibor csak a cisztercita építkezéseknek az egyenes záródású szentélykialakításokra gyakorolt hatását elemezve és a hazai — XIII. századi — egyeneszáródású falusi templomokat felsorolva említi. Kováts István 1942-ben kiadott könyvében több helyen foglalkozik az abodi templommal (I. 123., 206., 207., 251. o.), de tulajdonképpen csak Szabó Ferenc adatait ismétli, illetve következtetéseket von le az alábbiak szerint:

8 123. o.: „Abod. Falfestménye 1928-ban előkerült, de megmenteni már nem lehetett. (Szabó Ferenc, Borsod megye Árpád-kori templomai, 27. 1.)." Rá kell mutatnunk, hogy Szabó F. ezt nem írja így le, csak azt mondja, hogy „a középkorban ki