A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom

volt festve. 1928-ban ugyanis a templom renoválásakor falfestmény-töredékek kerültek elő, de olyan rossz állapotban, hogy a Műeml. Orsz. Biz.-nak engedélyével azokat be is meszelték." ! 206. o.: „Az egyenes szentély lezárásra és a szentélynégyszögnek dongaboltozatos lefedésére példa: Abod,..."; 207. o.: „Freskók kerültek elő Abodon és Nyíradácson is, „de az abodiakat már nem lehetett megmenteni." (?) 251. o.: „A meg nem menthető falfestmények a templom fenntartása esetében egyszerűen bemeszeitettek. (Abod, Bögöz, Huszt)." 19Q5-ben újabb publikációban szerepelt Abod rövid ismertetése, mégpedig Kozák Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai című tanulmányában.

9 Kozák a rövid leírás mellett ugyancsak közölt egy kisméretű alaprajzot és egy déli nézetű fotót. Lényeges megállapítása: „Az abodi templom minden bizonnyal a tatárjárás utáni években épült, amikor a nagy pusztítás után, újból benépesült Borsod megyének e területe. A templom kis mérete mellett erre utal az említett oklevélben szereplő Üjabod elnevezés, a szentély ablakainak, valamint a diadalív mérete és formája is. Kis méretei és egyszerűsége ellenére, egyik legszebb példája a hazánkban ez időben épült egyenes szentélyzáródású templomoknak, egyben fontos dokumentum egy tatárjárás után települt falu szerény gazdasági erejének, kis lélekszámának."

10 Az említett hivatkozások egy részében volt szó az abodi freskókról, de az Árpád-kori falfestészetről

11 és a középkori Magyarország falképeiről

21 az utóbbi évtizedekben megjelent fontos szakmunkák az abodi festménytöredékeket meg sem említik. Az Országos Műemléki Felügyelőség az 1959. évi országos felmérés és bejárás során (augusztus 29-én) az alábbi megállapításokat tette: „Abod. Ref. templom. Román stílusú. XIII. sz. Kisméretű. Téglalap hajó. Későbbi nyugati belépővel. Egyenes szentélyzáródású szentély. Vörös eternitfedés. Hajón vakolt mennyezet. Szentély dongaboltozat. Kisméretű román és későbbi ablakok. Mozaiklap padlóburkolat. 1930-as években rosszul restaurálva. Falképek bemeszelve, berendezés jellegtelen. 1945. utáni helyreállítások adatai: 1958-ban bádogozás-javítás és vakolatjavítás." Foglalkoztak még a műszaki állapottal és a későbbi teendőkkel: „belső vakolat javítandó. Padló felett 1 méterig teljesen megújítandó. Teljes restaurálás esetén famennyezet nyersen hagyandó. Teljes vakolatleverés, freskófeltárás és restaurálás; padlóburkolat cseréje kőlapra, vagy téglára. Környezet rendezendő. Épület melletti fák kivágandók. Tereprendezés, vízelvezetés." Az eddigi szakirodalmi ismertetések, hatósági megállapítások rövid vázolása után, az ellentmondások, tévedések kiküszöbölése és a teendők megvilágítása érdekében szükségszerűen foglalkoznunk kell még néhány lényeges adattal, és forrással: Abod Edelénytől északkeletre, 12 kilométerre, Szendrőtől kelet—délkeletre 11 kilométerre, minden jelentősebb forgalomból kieső útvonalon fekszik. Közigazgatásilag Edelény nagyközségi közös Tanácshoz tartozik. Területe 3116 hektár, népessége: 800 fő, lakóházainak száma 167.

13 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzában két Abodról is van szó. Abod 1.: Obod, Obud, Opud, Obud névalakokban 1248., 1267—72., 1291., 1298., 1338. stb. fordul elő és az Ákos nb. Ernye bán fia, István birtoka. 1338-ban is az Ákos nemzetségé. Abod 2.: Űj-Abod, Vyobad, 1300., 1324.; Obud, Abod, Obod 1332—35-ben. A Csetnekiek, Bebekek birtoka. Thwkws fia Dénes eladta az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domonkosnak.

14