A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrik István: Miskolc és a magyar grafika (1955—1961)

ben rejlett, amelynek kiaknázását az aktuális események és gondolatok szorító kifejezési kényszere hajtotta. A grafika műfaji önállósulásában nem kis szerepet játszott a miskolci műhely. A dogmadzmus kitérője után, tematikus és technikai gazdagodásával szellemi műhellyé vált, és erőteljes szervező erővel rendelkezett. A sokszorosító grafika térnyerése az ötvenes évek végére ténnyé vált, és joggal vetőaött fel — Feledy Gyula kezdeményezése nyomán — egy nemzeti biennálénak a gondolata. A szövetség helyi csoportja — aminek ekkor máiSeres János a megbízott vezetője — óriási lelkesedéssel kezdett hozzá a szervezéshez. Szinte mindenki magáénak érezte a kezdeményezést. Eleinte szerény ellenállással kellett szembenézniük, de ez nem jelentett leküzdhetetlen akadályt számukra. Sorban megnyerték az ügynek az országos fórumokat és a megyei, városi tanácsi szervek is készségesen álltak — a díjakat is alapító nagyüzemek mellett — a vállalkozás mellé. A széles társadalmi összefogást siker koronázta. 1961-ben, a Miskolci Nemzeti Színház termeiben Nógrádi Sándor nyitotta meg az első Miskolci Országos Grafikai Biennálét. D. Fehér Zsuzsa írta a kiállítás katalógusában: ..Tartalmilag, technikailag egyaránt sokrétű, érdekes ez az anyag. Meggyőző, hiteles a kép, a műveket létrehozó szenvedély; csaknem valamennyi bemutatott munka sokirányú kísérletnek, végleges, érett eredménye. És ez nagy dolog!... Grafikusművészetünk megtalálta az igazi utat..."

10 És ennek az útnak a megtalálásában a miskolci képzőművészet szerepe elvitathatatlan. ,,. . . a miskolciak — nem kevés és másutt élő grafikusokhoz hasonlóan, és azok segítségével — felismerték és tudatosan vállalták a grafika új művészettörténeti szerepét — írja Aradi Nóra. S mert szándékuk és teremtett lehetőségeik szerint szervezetten tették ezt, hozzájárultak ahhoz, hogy Borsod megye a mai magyar grafika csomópontja legyen".

11 Dobrik István JEGYZETEK 1 (hb.) Harmincnégy borsodi képzőművész kiállítása az MSZT miskolci székházában. Észak-Magyarország, 1951. 2 Borsodi képzőművészek kiállítása az MSZT miskolci szókházában. Észak-Magyarország, 1951. október 5. 232. sz. 3 Beszélgetés Feledy Gyulával. (Hangfelvétel.) Herman Ottó Múzeum, Művészettörténeti Adattár. 4 A miskolci Országos Grafikai Biennálék története és perspektívája. (Hangfelvétel, előadás és vitaanyag, 1977. december 22., Miskolci Művészklub). HOM Művészettörténeti Adattár. 5 Beszélgetés Feledy Gyulával. (Hangfelvétel). HOM. Művészettörténeti Adattár. 6 Beszélgetés Feledy Gyulával. (Vö. 3. jegyzet.) 7 Konrád Srzednicki Feledy Gyula meghívására látogatott Miskolcra. A Krakkói Biennálék kapcsán sok tapasztalattal rendelkezett, melyeket átadott a miskolci kollégáinak. 8 Végvári Lajos: Kondor Béla Dózsa-sorozatának keletkezése. HOM. Közlemények 17. Miskolc. 1978—79. 11. o. 9 Végvári: i. m. 11. 10 D. Fehér Zsuzsa: Az első miskolci Országos Grafikai Biennale elé. I. Miskolci Országos Grafikai Biennale katalógusa. Miskolc, 1961. 11 Aradi Nóra: Előszó. III. Miskolci Országos Grafikai Biennale katalógusa Miskolc, 1965.