A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Simán Katalin: A paleolitkutatás helyzete és lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Egy-egy egészen kis csoport talán fenn (ártotta magát egy ideig: nem maradt utánuk hazánk területén egy maréknyi kőeszköz. 5. A korai neolitikus népesség elterjedését észak felé nem akadályozta meg autochton lakosság. A terjedés gátja a Felső-, Középső-Tisza vidék rendkívül széles árterülete, mocsárvidéke, mely éppen a posztgalciális, jégkor utáni felmelegedés alatt nőtt meg —, hiszen ez az északkeleti hegyvidék, az egész mai Kelet-Szlovákia „lefolyóterülete"', — és amelynek legutolsó nyomait a Nyírség egykori lápjaiban találjuk meg. Mint azt előadásom címe is mutatja, a megyében a közelmúltban és a jelenben folyt munkákkal és a jövőben elvégzendő feladatokkal szeretnék foglalkozni. Köztudott, hogy hazánk területén z.z első hiteles paleolitleleteket Miskolcon találták meg. Ennek hatására indult meg megyénkben, Herman Ottó kezdeményezésére, a Szeleta-barlanggal a rendszeres magyar paleolitkutatás. A Magyarországon ismert lelőhelyek mintegy 30 százaléka található megyénkben. A számos ismert lelőhely közül nem egy világhírnévre tett szert. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezek csaknem mind a század első felében kerültek feltárásra, mai szemmel nézve, az akkor korszerű eljárások elavultak, hiányosak. Következik ez részben abból, hogy a barlangokat ásónyomonként, árkolásos módszerrel tárták fel, minek során egyes helyeken alig bontották meg a felszínt, máshol viszont a teljes rétegsort eltávolították. Másrészt az is érthető, hogy elődeink még nem ismerhették azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek napjainkban segítik a régész munkáját. Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy a megye paleolitkutatása stagnál. Az utóbbi évtizedekben a megye területén egyetlen jelentős lelőhely feltárására sem került sor, az ásatások jobbára a terepbejárások során előkerült leletek hitelesítésére szorítkoztak. Bekerültek ugyan a múzeumba olyan leletek, illetve leletegyüttesek, amelyekről feltételezhető, hogy paleolittelepről származnak, hitelesítésük azonban még nem történt meg. Emellett, van néhány olyan leletegyüttes is, amelynek egykori besorolása nem helytálló, újabb kutatások segítségével át kell értékelni. Az Őskőkor szempontjából a megye kutatottsága nem egyenletes. Vessünk egy pillantást Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképére. A nagy szerkezeti egységek, a Tokaji-hegység, a Bükk, az Észak-borsodi Karszt, a Aggteleki karszt, valamint a hegységszerkezeteket egymástól elválasztó folyóvölgyek és a hegységektől délre húzódó síkság jól látszanak. Nézzük most meg, hogy hol folyt eddig paleolitkutatás. A Bükk-hegységben kutatott területnek vehetjük a keleti oldalon Miskolc környékét, valamint a Kis-Fennsíkot, nyugaton az egész peGábori Miidós