A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Elek: Virágszentelés Észak-Magyarországon

tenek —, a virágokat görög katolikus rokonaiktól, ismerőseiktől szerezték be, vagy a szentelt virágokkal sokféle házaló cigányoktól vásárolták. A gyűjtések tapasztalatai alapján a virágszentelés vagy annak nyomai megtalálhatók mintegy harminc vizsgált Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén megyei falu görög katolikus lakosságának körében. A hagyományok nagyfokú egyöntetűsége és a szokásnak e falvakbani közönséges volta alapján bizonyosra vehető, hogy a virágszentelés a még nem vizsgált észak-magyarországi falvak görög katólikusságánál sem ismeretlen, elterjedési területének határain belül. Az észak-magyarországi virágszentelés elterjedtsége viszonylag jól körülhatárolható. Nyugati határának nagyjából a Bódva és a Sajó tekinthető, bár ettől nyugatra is felbukkan, kelet felé az országhatárig terjed. A kelet-szlovákiai magyar görög katolikus lakosság nem ismeri ezt a szokást, a kárpátaljai volt magyar görög katolikusokról nincsenek adataink. Délen a Bodrog és az ettől Miskolc irányában húzott képzeletbeli egyenes határolja a körzetet. Nagy vonalakban megállapítható, hogy a szokás a mai Magyarországon a Csehszlovákiához került eperjesi püspökség maradványain megszervezett Miskolci Adminisztratura területén ismeretes. Egy Kassa melletti, Áj falucskából származó, szlovák görög katolikus virágszentelésről szóló adat

12 megerősítette feltételezésemet, hogy a szentelmény megtalálható a Kassa környéki kisszámú magyar, s a korábbi eperjesi egyházmegye már elszlovákosodott, illetőleg szlovák görög katolikusai körében is. Kérdéses viszont megléte a volt munkácsi püspökség alá tartozott részeken. Hogy ez ott századunkban már nem lehetett általános, arra a szlovákiai, Ung-vidéki magyarság körében végzett, valamint a kelet-magyarországi kutatások negatív eredménye utal. Hasonló a helyzet a hajdani Ung megye ma Ukrajnához tartozó magyar falvainak esetében is. A virágszentelés János napi időpontjának a magyar és a környező népeknél történelmi gyökerei vannak, a napot már a nem keresztény szokáshagyomány is kapcsolatba hozta a gyógyfüvekkel és virágokkal. Erre utal e nap virágos Szent János elnevezése, a virágok János napi tűzbe dobálása, a János napnak a virágok gyógyító erejében feltételezett különleges jelentősége.

1

^ Nyilvánvaló, hogy nem lehet itt szó kizárólag a növények vegetációs állapotának ez időtájit bekövetkező azonos szakaszáról, hiszen hasonló, e naphoz kötődő képzetekkel és szokásokkal találkozhatunk az egymástól éghajlatilag és növényföildrajzilag olyannyira eltérő Balkánon és Kelet-Európában, a Dél-Alföldön és a Felvidéken stb. Messzire vezetne, ha az időpont és a gyógynövénygyűjtés, a virágokkal kapcsolatos szokások összefüggésének történeti és kultikus hátterét ilyen távlatban vizsgálnám, ez most nem is célom. De mindezek felvetése egyértelművé teszi, hogy a szentelvény mellett egy az egyházon kívüli, sokmindenben hasonló vagy azonos népi hagyományréteg is létezik, s a kettő a szentelés elterjedési területén belül immár elválaszthatatlan egymástól.

14 Egyes vélemények szerint mindez, beleértve a nyugati keresztény népek hasonló Szent Iván napi szokásait is, a keleti egyház sok évszázados hatásának tulajdonítható.

15 Bár Magyarországtól nyugatra a virágszentelés Nagyboldogasszony napjára esik, Rómában a lateráni bazilikában Keresztelő Szent János előestéjén, vecsernye előtt virágmegáldás van, amely a keleti gyógyfűmegál-