A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Elek: Virágszentelés Észak-Magyarországon

a szentelés még körmenettel, a templomi zászlókkal felvonulva megy végbe. Az ima és a szokásos kezdet után a pap megtömjénezi a virágokat, majd könyörgést végez, amelyben áldást kér, hogy a megszentelt virágok a betegségek és minden rossz ártalma ellenében hathatós gyógyszerül szolgáljanak, s használóikat megőrizzék a gonosztól. Az áldás végén szentelt vízzel hinti meg a virágokat." A szemelt fű és virág az érintett görög katolikus területeknek a szenteltvíz után a legnépszerűbb és legsokoldalúbban felhasznált szentelménye. A vele kapcsolatba került dolgokra kifejtett kedvező hatását részben egyes virágok gyógyító erejének, részben az egyházi áldás biztosította szentelményi erőnek köszönheti. A legtöbb helyen általános vélemény, hogy az egyébként sokfajta, hatóanyagokkal csakugyan rendelkező növényt is tartalmazó csokor minden erejét a szentelés által nyeri. Leggyakrabban a gyógyításban kap szerepet, de purifikáló és apotropeikus alkalmazása is általánosnak mondható. A szentelt füvet természetes vagy szárított formában ritkábban használják, inkább főzetével, gőzével, füstjével gyógyítanak. Főzetében beteg gyermeket fürösztenek, a beteg testrészt áztatják benne, beteg jószággal, elles előtt álló vagy frissen megellett tehénnel itatják, néhol még az eilest követően is több napon át. A tehenek gyulladt tőgyét is ezzel mossák. Gyakori eset, bogy a csokorból egyes füveket külön főznek meg bizonyos betegségekre. A rosszálmú gyereket korábban a rettegőjű főzetében fürösztötték meg, a Szent Antal tüze levében azokat, akiknek bőrét kiütések lepték el.

9 A szentelt saláta ijedtségrűl használt, a szentelt fokhagyma pedig több mágikus, gonoszt távoltartó eljárásban szerepel. Baskón a lebetka fű levében lábat áztatnak, Komlóskán a sárga virágot sárgaságrul, a nadozsníkot fejfájástul tartják hatásosnak.

10 Náthás, fejfájós embernek a tisztesfü főzetével való párgolást ajánlják. Tisztesfűvel füstölték még néhány éve csaknem mindenütt a szemrülesett gyermeket is. Vilyvitányban a rosszul alvók, rossz álmúak ágyát füstölték körül vele, hogy nyugodt álma legyen. A szentelt virágokat természetes, illetve szárított formában a beteg szarvasmarhának a takarmányhoz keverve adták, alájuk pedig szamodrád füvet terítettek védő célzattal. A szentelt virágokat az év folyamán a kamrában vagy a padláson, a padlásfeljáróban tartják, hogy védje a házat a „rossztól". Nagy viharok, égiháborúk idején — a szentelt barkához és a szentelt búzához hasonlóan — néhol ma is a tűzbe vetik, hogy a háztól a villámokat eltérítse. Fony görög katolikus lakói ezzel szemben azt tartják, hogy a szentelt füvek nem égnek meg a tűzben. Garadnán az építőmester a ház keleti sarkába, ritkábban a küszöb alá helyezett szentelt virágokat, hogy a házhoz látogató rossz embereket könnyen felismerjék." Mikóházán és Végardón is falaztak be szentelt füvet az épülő házak falába. A szentelt virágok az élet utolsó nagy fordulópontján is szerepet kapnak: a halott mellé a koporsóba téve az embert utolsó útjára is elkísérik. Végardón viszont egyenesen óva intenek attól, hogy a koporsóba a szentelt virágokkal együtt valaki tisztesfüvet is tegyen; úgy tartják, ez rövidesen szerencsétlenséget hozna a családra. A János napján szentelt füveket nemcsak a görög katolikusok, de a környék római katolikus és református lakossága is előszeretettel alkalmazta. Mivel ők maguk nem szenteltettek — kivételt csak a görög katolikus falvak római katolikus szórványai jelen