A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Farbaky Péter: Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát)

6. kép. Ároktő településszerkezete keleti, gyérebben lakott vidékeire. A Dunántúlon a XIII. században a népsűrűség 25—50, az Alföld közepén csak kb. 6, a mi vidékünkön, az Alföld peremén kb. 16 fő négyzetkilométer'

1

. Ároktő első okleveles említése 1230 körül fordul elő. tehát a tatárjárás előtt már volt település ezen a helyen. Mezőcsátot egy 1225-ös okmány említi először, szintén a tatárjárás előtt, mint Szabadcsátból és La/ccsáíból álló kettős települést. (Szabadcsátot jobbágyok, Lakcsátot szolgák és szabadosok lakiak.)"

1 Tehát az ároktői X—XI. századi és mezőcsáti XI. századi temetők óta a két település kontinuitása megmaradt. A tatárjárás főleg az Alföldön okozott igen nagy pusztulást, a népesség 40—80 százalékban, Borsod megyében viszont kb. csak 24 százalékban pusztul el. Az Alföld mocsaras, lápos részein kisebb volt a pusztulás, mint máshol. A tatárjárás után Mezőcsátot 1283-ban, Ároktőt pedig 1332—35-ben említik először. Ároktő esetében feladatunk volt a középkori falu helyének meghatározása. A XI. századtól kezdve a templom és a mindig körülötte fekvő cinterem-temetö határozott magot ad a falvaknak. (Néha a birtokhatárokat is az egyetlen biztos ponthoz, a templomhoz kötik.) így a középkori templom lokalizálása meghatározza a hozzátartozó települést. A község 1900 körüli plébánosa, Végh Kálmán Mátyás ásta ki a leírásából ismert csaknem teljesen valószínűen középkori templomot

11

. Leírása szerint a „cseh templom" 8x4 öles alapterületű, keletelt, egy nyugati tornyos. Sajnos a templomrom helyét írásában nem jelöli