A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Farbaky Péter: Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát)

7. kép. Mezőcsát településszerkezete meg, így ezt most újra fel kellett kutatni. Néhány idősebb ember és a faluban ma is élő hagyomány szerint a „cseh templom" helye Ároktő nyugati végénél, a mezőcsáti és dorogmai út keresztezésénél levő kis, fűvel benőtt térség. Ezt az állítást több tény is alátámasztja. Ez a terület kb. 5 m-rel magasabb a környező felszínnél, mellette van az ó-temető, amit ma is cseh-temetőnek hívnak. Fontos tényező: a hely, a valószínűleg a középkorban is ezen a nyomvonalon haladó utak keresztezésénél fekszik. A halom széle fákkal van benőve, közepén füves, a körülvevő talajszintnél kb. 2 m-rel alacsonyabban fekvő mélyedés, ahol a templom lehetett. (Az ásatás után valószínűleg visszatemették.) A halom észak felé nagyobb volt, de ezt a részt az 1960-as években történt nagy áradás után elhordták, és rengeteg emberi csontot találtak. A halom déli. nagyobb része a templom feltételezett helyével azonban ma is megvan, érdemes lenne feltárni. Tehát a bronzkori, Ároktőtől délre lévő Dongóhalomtól, az itt levő X-XI. századi síroktól valószínűleg keletre fekvő Árpád-kori település után a település központja észak felé kb. 1-1,5 km-re eltolódott. A XIII. sz.-i átlagfaluban kb. 20—30 háztartás volt. A korai középkorban a hadak járása, vonulása inkább riasztotta, mint vonzotta a lakosságot a nagy-