A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913

nép társadalmi viszonyai a magyar néprajz kutatóinak . . . nagy előnyöket biztosítottak. Hazánk népélete ugyanis nemcsak a közelmúlt tárgyait őrizte meg; de sajátos viszonyainál fogva nagy számmal állítja élénkbe azokat a tárgyi és oklevélbeli adatokat, amelyek révén népünknek egyenesen őskorába tekinthetünk vissza." A modern néprajz módszerével is kutatható az őstörténet, az őstársadalmak élete, az emberiség egész története. Felfigyelt a magyar parasztság eszközkészletének kettősségére: „Egyikbe tartoznak a közvetlen használatra szánt, elsődleges szükségletet kielégítők, másikba a fényűzési cikkek." Ez utóbbin a másik csoport díszesebb ellenpárját sorolja. Figyelemre méltó Kóris Kálmán felfogása a gyűjtött tárgyak funkciójáról: „A tárgyak csak adatok, de gyűjtésük a néprajzi munkának végső céljait nem képezhetik. Igyekeztem és igyekszem ma is rendszeres feldolgozásukra ..." Jelentése szerint a gyűjtést 1903-ban kezdte, s 1908 végéig számol be öt év tevékenységéről. Az összes kiadás: 1904-ben 233,20; 1905-ben 1725,42; 1906ban 224,28; 1907-ben 619,76; 1908-ban 526,32 korona, összesen tehát 3328 korona és 98 fillér. Közli a néprajzi gyűjtemény a teljes leltárat is, ebben szerepel egy igen figyelemre méltó gyűjteményegyüttes: „Ázsiai és ausztráliai néprajzi tárgyak; ajándék 3; vétel 57; összesen 60 db." A viseleti, népművészeti, gazdálkodási eszközök mellett felsorol bútort, kerámiát, a kismesterségek fogalomkörébe tartozó tárgyakat. Meghatározta további munkáját is: Elsősorban az ősfoglalkozások eszközeit kívánja gyűjteni, mert ezek segítenek legtöbbet őstörténeti kutatásokhoz. Felhív a levéltári kutatások fontosságára is.

2,1 1909-ben Kóris tovább folytatta a mezőkövesdi gyűjtést, az eredeti terveknek megfelelően azt még nem fejezte be. A bizottság terve a következő volt: ,,. .. Kóris Kálmánnal 1910-re meg akarjuk iratni az erre vonatkozó összefoglaló munkáját." Minden lehető támogatást megadtak a munkához, oda csoportosították az összes pénzügyi tartalékukat és segítőtársakat rendeltek Kóris mellé. „Legát Gyula tanár a rajzolásban, házak felvételében, dr. Bartucz Lajos anthropológiai kutatásokat végzett, Nyári Dániel levéltáros az ottani levéltárat kutatja, míg Feyér Gyula folytatta az elmaradt fényképezést. Munkájukban annyira előre haladtak, hogy a matyóság néprajzát felgyüjtöttnek mondhatjuk." Több száz felvételt, rajzot és jegyzetet hoztak be, és sok tárgyat vásároltak. Az anyag feldolgozását 1909 telére tervezték megkezdeni, úgy, hogy 1910 nyarára teljesen készen álljon az első kötet. Istvánffy Gyula 1909-ben ugyancsak folytatta a Palócföld kutatását. Bánhorvát, Bánfalva, Dédes, Uppony, Sáta, Csokva, Omány, Mercse. Báta, Királd községekből hozott be „becses anyagot". Útjáról jelentést adott be. A néprajzi tár gyarapítására ez évben 3655 koronát és 94 fillért fordítottak.

30 Az orvosok és természetvizsgálók 1910-ben Miskolcon kívánták megrendezni éves összejövetelüket. Elhatározták hogy ez alkalomra a múzeumi osztály „a női ipari iskola termeiben a gyűjtött néprajzi anyagból kiállítást rendez". A Jelentés c. múzeumi kiadvány a kiállításról így ad hírt: „. . . Kóris Kálmán a múzeum termei mellett s a női ipariskola céljait szolgáló 2 teremben és folyosón felállította azt az egész gyűjteményt, melynek összehordásán évek óta fáradozik. A folyosón nagyobb bútorok, hímzések, bábsütő- s kékfestőminták, házmodellek s közel 100 nagyított fénykép volt elhelyezve, melyek már magukban érdekesen mutatták be a matyók építkezéseit, viseletét, szokásait. Az első terem hű hasonmásban egy matyó ólat mutatott be, az ól teljes berendezésével s élethű alakokkal, amint a tűz körül ülnek ... A másik terem első része a szövés, fonás . .. eszközeit tárta elénk ... A terem másik része egy