A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913

matyó szobát, pitvart, konyhát mutatott kívül-belül a legteljesebb hasonmásban teljesen berendezve." A kiállítás csak a Magyar orvosok és természetvizsgálók miskolci rendezvényére készült, de a nagy siker láttán célul tűzték azt. hogy ..folyó év tavaszán" (ez valószínűleg 1911) ismét felállítják a múzeum földszinti termeiben."

1 A költségvetésből ez évben is néprajzi gyűjtésre fordították a legnagyobb összeget, 3000 koronát. A régészet 2000, az éremtár 200, a természeti tár 500, a könyvtár 400 k. támogatásban részesült. A néprajzi tárgygyűjtemény évi gyarapodása 205 db.

32 Az 1910. évi néprajzi kiállításról, annak méreteiről, anyagáról és eredményeiről nem tudunk, az 1910-es évek jegyzőkönyvei nem maradtak meg. A sikerre egy későbbi, egy 1911. évi adat utal vissza. ,,A néprajz terén folytatni kell a matyó gyűjtés feldolgozását, nevezetesen a múlt nyáron a helybeli leányipari iskolában felállított s szétszedett kiállítás újabb felállítását, mely a múzeum épület két földszinti termében most van folyamatban, továbbá az erre vonatkozó irodalmi mű kiadását s a folklór terén való kutatásokat."

33 A múzeum századunk első évtizedének végével felhagyott az évkönyvek kiadásával, helyette a következő publikációt adták ki: Jelentés a Borsod-Miskolci Múz'eum működéséről. Az 1908—1909. és 1910. év működését egy-egy füzetben összegezték. Megemlítik, hogy Kóris Kálmán folytatta Mezőkövesd, Tard és Szentistván matyósága körében a néprajzi gyűjtést. Mivel 1910-re tervezték a kutatás befejezését, még a félretett segélyeket is kiutalták. A publikációt három kötetre tervezték. Kóris Kálmán mellett felkérték Legát Albert budapesti tanárt a rajzok és a linómetszetek készítésére, Bartucz Lajost az antropológiai Kutatásokra, valamint Loránd Lajos ugyancsak budapesti tanárt a történeti források tanulmányozására. Több száz fényképfelvétel, rajz került a múzeumba. „A három kötetre tervezett mű I. kötete, ha az anyagi alapok meglesznek, legközelebb fog napvilágot látni." Az 1910-es jelentés hírt ad arról, hogy Istvánffy Gyula polgáriiskolai igazgató a múzeum felkérésére két gyűjtőutat tett a palócok néprajzának kutatására. A következő községeket látogatta meg: Bánhorvát, Bánfalva, Dédes, Uppony, Csokva, Sáta, Omány, Mercse, Báta, Királd, Apátfala.

34 Kóris Kálmán kutatásait 1911-ben a matyóknál tovább folytatta, elsősorban az anyagi kultúrát és a népművészetet tanulmányozta. Ugyanitt Bartucz Lajos az antropológiai kutatásokat megkezdte. Istvánffy Gyula palóc kutatását 1911-ben is szorgalmazták és támogatták. Újabb célt is tűztek ki: ,,A Tisza menti halászat s ősfoglalkozások valamint a folklór terén való kutatásokkal Bank Sándor és Istvánffy Gyula fognak foglalkozni."

35 1911-ben Mezőkövesden is készül néprajzi kiállítás Izabella főhercegnő látogatása alkalmával, ezt Tarnay Gyula alispán kezdeményezésére a múzeum textilgyűjteményéből Bíró Sándor rendezte.

30 A Borsod-Miskolci Múzeum épületébe tervezett néprajzi kiállítás 1911 nyarán elkészült. Ezt a Közművelődési és Múzeumi Egyesület múzeumi osztályának okt. 26-án megtartott ülésén készített jegyzőkönyv így nyugtázza: „A könyvtár kiköltöztetésével felszabadult két terem.. . ezt Kóris igen szépen berendezte néprajznak." Ugyancsak Kóris Kálmán rendezte Bíró Sándor segítségével a képtárat, a természettudományi tárat és a történeti kiállítást. Az átrendezést a Jelentés 1911. évi kötete is említi. A berendezés követte az előbbiekben ismertetett sorrendet, némi finomítást azonban hajtottak benne végre. Érdemes egy rövid részt citálni a jelentésből: „Kóris nagy gondot fordított arra, hogy a berendezés legaprólékosabb tárgyaiban és elhelyezésében Hl