A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Veres László: Földesúri támadás a diósgyőri koronauradalom mezővárosai ellen a 18. század derekán

ugyan helytálló, de sok szempontból sarkított, leegyszerűsített véleményüket megfogalmaztak. Megelégedtek azzal, hogy a megállapítások bizonyítására azokat a — Miskolc fejlődésére káros — határozatokat emeljék ki, amelyeket a 20 pontból álló Grassalkovich-féle szerződés tartalmazott. Természetesnek vették azt, hogy Miskolc a szerződés megszületésének időpontjában olyan átmeneti állapotban voll, amely a mezővárosi és szabad királyi városi fejlődés közötti lépcsőfok átugrásával kecsegtetett. Nem törődtek azzal, hogy ez a fejlődés egy nagyobb gazdasági egység, a diósgyőri koronauradalom fejlődésével állott összhangban és a város helyzetének alakulása mindig az egész uradalomra érvényes birtokpolitika függvénye volt. A diósgyőri koronauradalom mezővárosai ellen indított földesúri támadást csak ebből a szemszögből ítélhetjük meg helyesen. Miskolc és az uradalom többi mezővárosa önállóságának csorbítása nélkül elképzelhetetlen lett volna Grassalkovich Antal merkantilista szemléletű gazdaságpolitikájának valóra váltása, amely végül az uradalom történetében a bortermelés, az erdőgazdálkodás és az ipar területén hozott döntő változást. A mezővárosok ellen indított földesúri támadás, önállóságuk csorbítása az uradalom gazdasági egységének megteremtését szolgálta, ami a szakszerű gazdálkodás megteremtésének egyik feltétele volt.'

23 VERES LÁSZLÓ JEGYZETEK : 1. A mezővárosok elleni földesúri támadás gazdag irodalmából megyei vonatkozása miatt érdemes kiemelni: Orosz I.: Földesúri támadások a hegyaljai mezővárosok ellen a XVIII. század második felében. Agrártörténeti Szemle, 1975. évf. 1—2. sz. 25—41. 2. A diósgyőri koronauradalom jobbágytelepülései paraszti szolgáltatásai változását. Vö. : Veres L. : A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban (1755— 1770). Sajtó alatt a HOM Évk. XVIII. kötetében.; Az idézett rész jelzete: BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 150. 3. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi Kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 93—95. 4. Sárközi Z.: Mezőkövesd története (1275—1918). Sárközi Z.—Sándor I. (szerk.) : Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc, 1976. 89.; Tóth K.: Mezőkeresztes története. Miskolc. 1928. 42, 106.; Szendrei J.: Miskolcz város története II. Miskolcz, 1890. 484—495.; heveles E. : A 800 éves Miskolc 1000-től 1878-ig. ; Halmay B.—Leszih A. (szerk.) : Miskolc. Bp., 1929. 89. 5. Vö.: Veres L.: A Bükk hegység üveghutái. Miskolc, 1978. 11. fi. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 91—92. 7. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 92, 161.; Sárközi: i. m. 89. 8. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 86—88.; Leveles: i. m. 64—66.; Lichtenstein J.: „Miskolcz" kir. városságának története. Miskolcz, 1908. 5—6. 9. Szendrei: i. m. 495.; Lichtenstein : i. m. 5—6. 10. A Diósgyőri koronái uradalom és szab. Miskolcz városa közötti viszonyt, és a városnak a tisztelt uradalom elleni régi követeléseit feltüntető emlékirat, összeállította: Farkas Károly polgármester és Diószeghy György főjegyző. Miskolcz, 1875. 11. Vö.: Gyimesi S.: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp.. 1975. 143. 12. Veres L. : Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a iobbágvfelszabadítás időszakában. HOM Közi. 16. Miskolc, 1977. 37. 13. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 93—95. 14. A kamarai birtokok sorsával kapcsolatban L. Herzog J.: A magyar kincstár háborús hitelműveletei Grassalkovich kamaraelnöksége idején. Századok. LVIII. 1924. 433. ; Nagy 1. : A magyar kamara 1686—1848. Bp.. 1971. 117.; a zálogba adással több szerző ls foglalkozik. Sárközi Zoltán hivatkozik végül az eredeti zálogba adásról szóló okiratra. Vö. Sárközi: i. m. 89. 15. Grassalkovich életútjára vonatkozóan L. Hóman B.—Szekfű Gy. : Magyar történet IV Bp , 1935. 242. 16. Vö.: BAZmLt. BmLt. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 718. sz. irat. Urbárium regii Coronalis Diós Győr. 1756. 17. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 91—92. 18. SAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXIT. I. 231. 92. 19. A szerződés teljes szövegét L. Szendrei: i. m. 497—503.; Szendrei J.: Oklevéltár Miskolcz város történetéhez 1225—1843. Miskolcz, 1890. 452—458. 20. L. 10. jp. és Lichtenstein: i. m. 5—9. 21. Szendrei: i. m.: 497. 22. Lichtenstein: i. m. 5—6.: Seres P.-né: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása. 1907—1909. Borsodi Levéltári Evkönyv I. Miskolc, 1977. 97—123. 23. Veres: i. m. (1978) 11—17.; Sárközi: i. m. 89. Az utóbbi munka kiválóan érzékelteti azt, hosv Grassalkovich idején az uradalom mezővárosainak fejlődésében az egységesedés nyomai fedezhetők fel.