A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Szlovákiai téka - Zilynskyj, Orest: Slovenská ludová balada v interetnickom kontexte (Újváry Zoltán)

lomp, öv, bot és egyéb, a termékenységet szimbolizáló tárgyakkal felszerelt férfiak, a kukierik játékaiban több ősi mozzanatot lehet felfedni. A halál és a feltámadás, a szántás és a vetés megjelenítése távoli idők kultúrájának megértéséhez adhat támpontot. Alapos tájékoztatást kapnak az olvasók Krustyna Kwasniewicz és Ryszard Tomicki tanulmányai révén a lengyel farsangi ünnepkörről. A szerzők nagy körültekintéssel történetileg foglalják össze recens néprajzi adataikat. Időrendi sorrend felállítását kísérlik meg. így az ősszláv együttélés, antik görög-római kultúra, az egyház, a város, a kiváltságos társadalmi rétegek hatása alatt kialakult és módosult szokáselemek csoportját különítik el. A magyar farsangi szokáskutatás Tátrai Zsuzsanna tanulmányaként van jelen a kötetben. A farsangi szokások a magyar néprajzkutatásban címmel a szerző az eddigi kutatások eredményeit összegezte. A néprajztudomány a farsangot általában a szokáskutatások részterületének tekinti. Tematikájában összetett és szerteágazó problémákat foglal magába. Azt bizonyítja, ez az értékes és kitűnő fényképekkel illusztrált tanulmánykötet is. melyet elsősorban összehasonlító és elemző kutatásokhoz ajánlhatunk. BŐDI ERZSÉBET Orcst Zilynsky: Slovenská fudová balada v interetnickom kontexte (A szlovák népballada interetnikus összefüggésben.) VydavateVstvo Slovenskej akadémie vied.. Bratislava, 1978. 438 lap + 1 hanglemez A váratlanul elhunyt Orest Zilynskyj posthumuszan megjelent munkájában a szlovák népballadákat vizsgálja a szomszédos népek, elsősorban a Kárpátmedence népei balladahagyományának összefüggésében. Orest Zilynskyj, a kiváló irodalmár, nyelvész és folklorista munkáiban mindig nagy figyelmet szentelt az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának. Különösen előtérbe helyezte a cseh—szlovák—ukrán kulturális elemek összefüggésének kérdéseit, a folklorisztikai párhuzamoknál pedig rendszerint kitekintett az összes szláv nép vonatkozó hagyományára. A folklórtudomány elismert teoretikusa volt. A népköltészet központi helyet foglalt munkásságában. A szokásokat és más hagyományokat is a költészet kapcsolatában vizsgálta. Eredményes kutatásokat végzett a keleti szláv népek hőseposzaival, különösen a bylinákkal kapcsolatban. Rendkívül tájékozott volt a különböző népi játékok eredetét, variánsait és elterjedését illetően. Több tanulmánya magyar szempontból is fontos, így pl. a haja, gyöngyöm, haja refrénű hídjátékokról írt munkája. A kapcsolatok tekintetében rendkívül figyelemre méltó a keleti és nyugati szlávok népi dramatikus játékairól készített monográfiája. Orest Zilynskyj a szlovák balladák interetnikus összefüggésének vizsgálata során fontos megállapításokat tesz a Kárpátok térségében élő népek kulturális kapcsolatairól. Hangsúlyozza a pásztormigráció szerepét a műveltségi elemek átadásáról-átvételéről. Etnográfusok már rámutattak arra, hogy nemcsak tárgyi javak, hanem szellemi termékek is a pásztormigráció útjain vándoroltak Keletről Nyugat irányába. A szerző a vlah pásztorkolonizációt emeli ki, mint aminek igen fontos szerepe volt abban, hogy a balladák egyik területről a másikra átkerültek. A balladai hagyományban különösen jól megfigyelhető a melódia vándorlása; a kolonizáció révén a vlah pásztorok zenei hagyománya