A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Dobrossy István: A tapolcai apátság mindszenti serfőző műhelye

JEGYZETEK 1. Borovszky Samu: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. I. Bp., 1909. 353—355. 2. Leszih Andor: Ifj. Négyesi Szepessy Pál naplója 1706—1711. Történelmi és Régészeti Közlemények II. évf. 1927. 2—3. (5—6.) sz. 121.; Borovszky i. m. 360. 3. Borovszky i. m. 357—358. 4. Gyimesi Sándor: A polgári átalakulás íelé. Varga Gáborné (szerk.) : Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc, 1970. 35. 5. Borovszky i. m. 357—358. 6. Vö. Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1955. 8. 7. Gyimesi i. m. 35. 8. Borovszky i. m. 357—358. 9. Heves megyei Levéltár. Egri Érseki Levéltár. Canonica visitatiók. 3412. számú raktári kötet 100—101.; 72.; 210.; 204.; 209—210.; 177—179.; 216—217.; 66.; 218.; 175.; 191—192.; 213—214.; 77—78.; 179—180.; 78.; 189.; 126.; 105—114.; 164.; 158— 159.; 156—157.; 118—119.; 217—218.; 117.; 211—212.; 101—102.; 3415. számú raktári kötet 76.; 123—124.; 88—89.; 87—88.; 91.; 122—123.; 119—120.; 121—122.; 93.. 91—92.; 95—97.; 85—86.; 106.; 77.; 98.; 3413. számú raktári kötet 99—101. 10. A népmozgalom következményeire vonatkozóan L. Szabó István: A magyar parasztság története. Bp., 1940. 46—48. 11. Vö. Klein Gábor: Községi adattár. Csikvári Antal (szerk.): Borsod vármegye. Bp., 1939. (4. rész). 132—133, 12. Heves megyei Levéltár. Canonica visitatiók. 3415. számú raktári kötet. 78—79. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációjában másolatban. Sugár István gyűjtése. 13. Heves megyei Levéltár. Egri Káptalani Magánlevéltár. Nagypréposti iratok. Miscellanae III. Nr. 67. A diósgyőri koronauradalom összeírása. 1744. 14. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Levéltára. Borsod vármegyei Nemesi közgyűlési iratok (továbbiakban BAZmLt. Bvm. Nemesi Kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 104— 105. 15. BAZmLt. BmLt. Nemesi Kgyi. Act Pol. XXII. I. 251. 95—96. 16. BAZmLt. BmLt. Nemesi Kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 97—98.; 101—102.; 103— 104.; 139—141. • A tapolcai apátság mindszenti serfőző műhelye Miskolc város és a mellette települt, de önálló életet csupán 1724—1879 között élő Mindszent község serfőző házairól, a serfőzés jelentőségéről Marjalaki Kiss Lajos közölt adatokat. Egy 1725-ből származó, s a város régi jegyzőkönyvében talált adatra hivatkozva írja, hogy „az egyik serház Mindszenten volt és a tapolcai apátsághoz tartozott", míg a másik, az ún. város serháza Miskolc nyugati határában, a mai Tizeshonvéd utcán települt.

1 Szendrei János Miskolcról készített monográfiájában a 20. század elején úgy ítélte meg, hogy „sörgyártásunk nem tud nagyobb jelentőségre emelkedni, pedig ez az iparág nálunk elég hosszú múltra tekint vissza. 1790-ben már nemcsak Miskolcon, ti fi