A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Régészeti közlemények - Hellebrandt Magdolna: Védett és védendő régészeti területek Borsodban

Edelény—Borsodi földvár. A helységnévtár szerint Borsod és Edelény köz­ségek 1950-ben egyesültek Edelény néven. A megye névadó lelőhelye Borsod ezzel megszűnt. A földvár a Bódva kanyarulatában helyezkedik el, É—D irá­nyú, 19 ellipszis alakú. Hossza 200 m, szélessége 80 m. Első ismert ásatója Bar­talos Gyula, aki egy kelta vasolvasztó-kemence maradványait tárta itt fel. 1926-ban Leszih Andor, Megay Géza és Nyiry Dániel végzett próbaásatást. 2 " A földsánc a keleti és a nyugati oldalon a legépebb. Tizenöt helyen ásattak a vártetőn, a sáncnál és a környéken. A sáncot négyméteres kutatóárokkal vág­ták át, és megállapították, hogy a sánc gerendaszerkezetes. A templom mel­lett, a református lelkészlak végén, építkezés alkalmával az Árpád-kori temető egy része is előkerült. 21 A földvár területe lakott, összehasonlíthatjuk az ása­tások alkalmával készült felvételt 22 (2. kép) az 1970-es években készülttel 23 (3. kép), s nyomon követhetjük a beépítési folyamatot. A terület 1971-től védett. Szendrő-Vár. Közepes nagyságú középkori vármaradvány. Szabálytalan ötszögű bástyás vár. A bástyák és a kötőgátak is kőből épültek. A vár belsejé­ben tizenhat szögű belső fallal körülvett belső vár van, ennek központjában nyolcszögű toronytest emekedett, hagymás sisakkal. Az öt bástya neve is meg­maradt. A várat a Bebekek építették, fontos végvár volt. 1707 óta romokban van. 24 Az Alsóvárnál Megay Géza végzett leletmentést 1956-ban. 2 "' Szendrőlád-Vár. Középkori várrom a községtől három kilométerre. Németi Jenő a vár falai mentén körülbelül 60 méter hosszan ásatott. XIII—XVI. szá­zadi cserepeket talált. Megay Géza 1961-ben, Kemenczei Tibor 1964-ben járt a helyszínen. 20 Szuhogy-Csorbakő vár. Középkori várrom alapfalai. A vár területén kö­zépkori pénzhamisító műhely került elő. 2 ' Encsi járás Abaújvár-Vár. A várat állítólag Aba Sámuel építtette. I. Ferdinánd sere­gei rombolták le 1556-ban. 28 A területen „Nemzetségfői és ispánsági székhelyek kutatása" téma keretében Gádor Judit végez feltárást 1974-től folyamatosan. 29 Felsődobsza. Őskori földvár. Területéről a múlt századtól kerülnek elő le­letek. Részben Csorna József gyűjteményébe kerültek, 30 részben a Magyar Nemzeti Múzeumba. 31 Gönc-Amade vár. A kolostor felett láthatók a faltöredékek. Eredetileg el­lipszis alakú volt, négyzetes alapú öregtoronnyal. 1220 körül építtette az Aha nembeli Amadé nádor. 32 Hernádbüd. Nagy kiterjedésű őskori telep. A fennsíkon kőkori telep, a völgyben bronzkori telep van. 1869-ben a Gata patak északi hídfőjének ásása közben bronzleletekre bukkantak. 33 Kazincbarcika-Várdomb. A lelőhely azonos Sa jókazinc-f öld várral. A hely­ségnévtár szerint Sajókazinc és Barcika 1947-es egyesítésekor a név először Sajókazinc lett, 1954-ben Berente csatolásától Kazincbarcika. Középkori tele­pülés. A területen 1955-ben Kozák Károly végzett ásatást. A leletek a XIII— XIV. századra keltezhetőek. 3 ' 1 Mezőcsáti járás:,. Ároktő-Dongóhalom. Bronzkori telep. 35 Megay Géza 1930-ban tizennyolc sírt tárt fel. Honfoglalás kori, Árpád-kori leletek kerültek elő. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom