A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Régészeti közlemények - Hellebrandt Magdolna: Védett és védendő régészeti területek Borsodban

2. kép. A Borsodi földvár távlati képe. 1920-as években készült felvétel Mezőcsát-Laposhalom. Bronzkori telep a Csincse patak bal partján. Átmérője 75 méter.

3, Tiszakeszi—Szódadomb. Az első sírok az 1900-as évek elején kerültek elő Gálffy Ignác ásatásakor. Az 1950-es évek közepén 7—8 sírt találtak. 1964-ben Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin három csontvázas és három hamvasztásos sírt tárt fel. Terepjárással azonosítottak egy kora bronzkori telit, kora vaskori telepet, valamint szarmata települést.

38 Mezőkövesdi járás Bükkábrány-Kálváriadomb. Kandra Kabos 1876-ban említi. A Herman Ottó Múzeumban bronzkori cserepek találhatók a lelőhelyről.

311 A Bükki Energetikai Kombinát építését megelőzően a Magyar Nemzeti Múzeum régészeivel terepjárást végeztünk a lelőhelyen. Újkőkori, bronzkori, császárkori cserepeket gyűjtöttünk. Erődített Árpád-kori telepre utaló nyomokat figyeltünk meg. Cserépváralja-Cserépvár. Közepes nagyságú vármaradvány.

m Sály-Latorvár. Gálffy Ignác 1901-ben ásatott a földvárban. Őskori telepnyomokat talált. A belső sáncnál halmokat figyelt meg. A vár hossztengelye és a két kaput összekötő vonal metszési pontjaihoz közel levő halmot feltárta/'

1 A területen négy méter magas toronyrom, apróbb falak és alapfalak találhatók a XVI. századból. Vatta-Testhalom. A területen Gálffy Ignác és Petró J. ásatott 1902-ben. A halom a Csincse patak partján fekszik. Bronzkori lelőhely/'

3 Miskolci járás Bükkszentlászló-Nagysánc. A lelőhely a múlt században is ismert/'' Párducz Mihály 1958-ban ásatott a területen. Hallstatt-kori házak, hulladékgöd-