A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Ferko, Vladimir: Svetom, moje, svetom . . . (Ujváry Zoltán)

szűkebb térre korlátozódik és szürkébb, mint pl. a peremvidékek szlovák falvainak népművészete. A Nagy József festőművész által gazdagon és ízlésesen illusztrált kötet kitűzött célját: néphagyományaink népszerűsítését a szlovákiai magyar ifjúság körében —, nyilvánvalóan jól szolgálja. A szövegek és dallamok szakszerű, pontos közlése (Ág Tibor szép munkája) pedig a néprajztudományban is jól felhasználhatóvá teszi. A Mórocz Károly által írt bevezetőben említett példás társadalmi összefogás, amely a kiadvány anyagának összegyűjtését és megjelentetését lehetővé tette, remélhetőleg újabb hasonló köteteket ad majd minden érdeklődő olvasó kezébe, önismeretünk elmélyítése érdekében olyan folklóranyaggal, amely „megtartó szellemi erőt" (Sütő András) is jelent. Barna Gábor Ferko, Vladimír: Svetom, moje svetom ... Slovenskí drotári doma i vo svete (Világgá, fiam, világgá . . . Szlovák drótosok idehaza és a nagyvilágban). Bratislava, 1978. 334 lap, 48 tábla. Vy-davételstvo Tat ran Szépirodalmi ihletéssel írta meg Vladimír Ferko az egyik nagy múltú mesterségnek, a drótosságnak, a Kárpát-medencében és távoli földrészeken vándorló drótosoknak az életét és munkásságát. A szinte világhírűvé vált drótosokkal számos kisebb-nagyobb cikk, közlemény foglalkozik, s mint jellegzetes vándor emberekről, már a múlt századi újságok hasábjain is olvashatunk. A múlt század első évtizedeiben Európa legkülönbözőbb pontjain feltűntek. Bejárták az akkori Oroszországot, végigvándoroltak a Balkán-félszigeten és eljutottak Kis-Ázsiába is. Nyugat felé Németország, Franciaország területén is végighaladtak. Az első világháború előtt a drótosok főleg Trencsén megyéből származtak. Jelentőségüket egy statisztikai adat jól mutatja, amely szerint az 1980ban megtartott népszámlálás alkalmával Trencsén megye két járásában közel hétszáz embernek volt fő foglalkozása a dróttal való munka. Nagyszámú drótos került ki Szepes megyéből is. Egy 1823-ból való közlés szerint: „Némely Magurai helységekben, p. o. Kamjonkán, és Lipniken, laknak azon drótosok, a' kik drótjaikkal az egész Országot járják meg." A cserépedényeket dróttal javították, összekötötték, később rátértek a vas-, pléhedények javítására is. A javító munka mellett drótból készült cikkeket is árultak, így pl. egérfogókat, különböző dísztárgyakat, apró használati tárgyakat, stb. A dísztárgyak készítésében művészi szintet értek el. A föld számos országában megforduló drótosok életét nagy lelkiismeretességgel igyekszik a szerző feltárni. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy Vladimír Ferko elsősorban író, publicista, és így nem a filológus, az etnográfus vagy a történész kutató szempontjainak megfelelően dolgozza fel a drótosságra vonatkozó rendkívül gazdag levéltári, történeti és folklorisztikai anyagot. Olykor talán túlzásba is esik. A szakember elnézően mosolyog, amikor a szerző a drótosság történeti vázlatának élére mintegy indítóul, egy frázisos szólást idéz: Magyar-