A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Ferko, Vladimir: Svetom, moje, svetom . . . (Ujváry Zoltán)

országon kívül nincs élet, ha van, az nem olyan. Ferko szerint a drótosok bebizonyították, hogy ez nem így van! A kötet fontos fejezetei elsősorban azok, amelyekben a szerző a különböző országokban — így pl. Oroszországban, Amerikában, Csehországban —, megforduló drótosokkal foglalkozik. Az egykori drótosok elbeszélései nyomán szinte megelevenednek előttünk a szlovák mesterek, akik Európa országútjain, sőt Európán kívül is, műhelyüket a hátukon cipelve vándoroltak. A vándoripar jellegzetes alakjai voltak a drótosok. Minden valószínűség szerint a drótosok vándoroltak a legtávolabbi területekre. Hozzájuk talán csak a gyógyító szerekkel házalók hasonlíthatók. Mind a drótosok, mind más vándorló mesterek, kereskedők, a kulturális elemek közvetítői is voltak. A magyar kutatók közül többen rámutattak a drótosok és általában a vándoriparosok, vándorkereskedők szerepére egyes termékek terjesztésében. A vándorló szlovákok annak a népnek a nyelvén igyekeztek beszélni, amelyiknek a területén jártak. Idegen falvakban arra törekedtek, hogy őket megértsék és így gyakori volt közöttük, aki több nyelven beszélt. Ezáltal a népi kultúra bizonyos elemeinek egyik területről a másikra való közvetítői is lehettek. A nyelvi érintkezés bizonyos kulturális érintkezést is feltételez. Sajnálatos, hogy a szerző a magyar irodalmat nem vette tekintetbe. A könyv egy nagyobb fejezetében a szerző drótosmestereket mutat be, végigkíséri életútjukat, amely nyomán nemcsak egy-egy kiváló drótosmester egyéni sorsa, munkássága rajzolódik ki, hanem rápillanthatunk arra a gazdasági, társadalmi helyzetre, amely ennek a vándoriparosságnak is a hátterében állott. A drótosok megváltozott életkörülményei is feltárulnak, a drótos-művész megtisztelő cím megilleti a jelesebb mestert. A kötetben láthatunk olyan tárgyakat — kosárkákat, vázákat, képkeretet, cigarettatartót, gyerekjátékokat —. amelyek egyéni alkotásokként már művészi szintet mutatnak. A kötet anyaga kisebb folklorisztikai fejezettel is kiegészül, amelyben Vladimír Ferko drótosdalokból, -történetekből, -viccekből mutat be példákat. Kár, hogy közölte a Drótos és a professzor című anekdotát. A könyv más helyén is megfigyelhetők az anekdotával konvergáló utalások, amelyek mögött a szerző tudatos negatív előjelű tendenciáját érzékeljük. Ujváry Zoltán Néprajzi közlemények I—II. Szemelvények a CSEMADOK Központi Bizottsága néprajzi albizottsága tagjainak gyűjtéséből. Szerk.: Ág Tibor és Méry József né. Bratislava, 1974. 166 1., 1976. 189 1. UP Két kötetre való anyagot adott eddig közre a CSEMADOK néprajzi albizottsága, tagjainak gyűjtéséből. A stencilezett, könyvárusi forgalomba nem kerülő, s rendkívül kis példányszámban megjelent kiadványok (250, ill. 500 pél-