A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Mórocz Károly—Ág Tibor: Kodály Zoltán nyomában (Barna Gábor)

közel öt és fél ezer, a lakosok főleg az iparban, üzemekben dolgoznak, kisebb részben a mezőgazdaságban. Fényes múlt század közepi leírása szerint két üveghuta, papirosmalom, hamuzsírfőző működött itt, és a faluban sok posztósmester volt, akik durva, fehér posztót szőttek. Napjainkra Kokova gazdasági élete teljesen átalakult. A kötet szótári része különösen figyelemre méltó, a kulturális kapcsolatok szempontjából. Kokova népének nyelvében sok magyar eredetű szó, terminológia ismeretes. így pl. : apuka, bagó, bajusz, bútor, fiók, padló, pipa, pendely, párta, rudas stb. A vizsgálat sok tanulsággal járna, a magyar nyelv idegen eredetű (német) szavainak közvetlen átvételét, ill. a szlovákból a magyarba és fordítva, a magyar nyelvből a szlovák nyelvbe való közvetítését illetően. Mindkét kötet a rimaszombati Gömöri Honismereti Társaság (Gemerská vlastivedná spolocnost" v Rimavskej Sobote) adta ki Julius Bolfík szerkesztésében. Ujváry Zoltán Mórocz Károly—

Äg Tibor: Kodály Zoltán nyomában. Bratislava, 1978. 264 1. Slovenské pedagogické nakladel'stvo A szlovákiai magyar folklórkutatásból sajnos nem sok kiadvány születik. Az Irodalmi Szemle egy-két tanulmányán, Ág Tibor könyvén, valamint a CSEMADOK sokszorosított anyagán kívül jóformán alig lehet mást megemlíteni. A sokszorosított kiadványok pedig alacsony példányszámuk miatt nem jutnak el a szükséges helyekre sem. Éppen ezért nagy örömmel veszünk kézbe minden olyan munkát, amely Szlovákia magyarlakta területeinek népéletéből hoz új adatokat. Hangsúlyozzuk, hogy olyan új adatokat, amelyek napjaink, vagy a közelmúlt terepkutatásainak eredményei. Ilyen kiadvány a Mórocz Károly által összeállított kötet is. ..Könyvünk — írja bevezetőjében Mórocz Károly —, csak egy tájegységnek. Mátyusföld közepének, tulajdonképpen a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium . . . kisugárzási területének népi kultúrájából ad egy karéjnyit — figyelmen kívül hagyva például a népi mondakincset, hiedelmeket, babonás szokásokat, a paraszti gazdálkodást, földművelést, a népi foglalkozásokat stb. . ." Címválasztásuk is tudatos, utalva Kodály Zoltán galántai kapcsolataira, Galánta környéki gyűjtéseire. S ha kimondatlanul is, Kodály Zoltán említése a nagy előd példaképül választását jelenti a kötet szerkesztői és anyagának összeállítói számára. A kiadvány nem szakemberek részére, hanem többször is kihangsúlyozottan a tanulóifjúságnak, múltja iránt érdeklődő minden embernek készült. Anyagának egy részét is a galántai magyar gimnázium növendékei gyűjtötték csokorba, Mórocz Károly és Ág Tibor vezetésével, irányításával, az elmúlt évtized során. A könyv 7 nagyobb fejezetre tagolódik, melyek elé Mórocz Károly írt egyegy rövid bevezető részt. Anyagában leggazdagabb és legegységesebb a népbal-