A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Dobosi László: Az alsószuhai szőlőbirtokosság

Bár a burgonya ma is fontos a táplálkozásban, közel sem tölt be olyan döntő, életfontosságú szerepet, mint egykor. A krumpli mellett más, a zöldségfélék kategóriájába tartozó növények is fokozottabban helyet kapnak a falu lakóinak asztalán, bizonyítva a táplálkozási színvonal emelkedését. Háború előtt átlagosan 6-7 gyermekes családok voltak falun. Egy-egy ilyen család kb. 10 mázsa krumplit termelt. Ennek körülbelül a felét a család elfogyasztotta a táplálkozásban, kb. 4-5 mázsát eladtak a tolcsvai piacon. Ma egy 2-3 gyermekes család körülbelül 3 mázsát fogyaszt el évenként. Komlóskán a burgonya ma is mindennapi étel, de nem áru, mert a lakosság megélhetésének forrásai mások. Külön ki kell emelnünk, hogy bár mennyiségileg sok krumplit fogyasztottak, és fogyasztanak még ma is, a belőlük készített ételek változatossága is eléggé szűk körű, néhány, még a múlt századból származó elkészítési mód uralkodik. Ezt az egyoldalúságot azonban bőségesen kárpótolják a burgonya kiváló tulajdonságai. Ma, a gabonafélék termesztésében a kézi erővel végzett munkafolyamatok teljesen eltűnnek, a burgonyát azonban a háztáji gazdaságokban még mindig kézi technikával és hagyományos eszközökkel művelik.

7 Fehér Ágnes JEGYZETEK 1. Kósa László: A magyar burgonya történetének és néprajzának kutatása. Népi Kultúra — Népi Társadalom, 1968., 93. 2. Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. Az áldott krumpli. Bp., 1937., 56. 3. Kósa, i. m.: 1968., 97. 4. Borovszky Samu (szerk.): Zemplén vármegye. Bp., 1906. 175. 5. Görög László: Magyarország mezőgazdasági földrajza. Bp., 1954. 93. 6. Kósa, i. m.: 119. 7. Kósa, i. m. : 122. Az alsószuhai szőlőbirtokósság Alsószuhán a szőlőbirtokosok hegyközségi közösséget képeztek. Évenként egyszer rendszeresen közgyűlést tartottak, esetenként pedig rendkívüli ülést hívtak össze. A közgyűlést dobszó útján hirdették meg, s a szőlőbíró lakásán tartották. Hogy mikor alakult meg a szőlőbirtokosság közössége, nem ismerjük. A legutolsó szőlőbíró az 1978-ban 84 éves Dombi Lajos máig megőrizte a „Szőllőgyülési könyv"-et, melyben 1909-től napjainkig megtalálni a közgyűlési jegyzőkönyveket. Az első három oldalán van bejegyezve a Szöllősgazdák határozatai 1909-ből, mely mint egy alapszabályzat meghatározta a gazdák felada-