A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Dobosi László: Az alsószuhai szőlőbirtokosság

tait és a határozatok ellen vétők bírságolásának összegét, s az így befolyt pénzösszeg felhasználását. Az 1909-ben kidolgozott és elfogadott határozat még 1950-ben is érvényben volt csekély módosítással. „Az alsószuhai szőllősgazdák határozat jegyzökönyve Felvétetett: 1909. mácius 12-én. 1. pont. Minden szőllőbirtokos szőllőjének felső és alsó kerítését tartozik minden év tavaszán rendesen becsinálni, hogy azon semmiféle állat át ne gázolhasson. A szőllőhegy két oldalán levő kerítést pedig a szőllősgazdák tartoznak a tavaszi gyűlés előtt a kijelölt napon a fenti okból közösen rendbe hozni. Azon szőllősgazda, ki ezt nem teljesíti, 2 (két) kor. bírságban fog elmarasztaltatni. 2. pont. A szőllőpásztor köteleztetik a kijelölt helyeken kaput csinálni s azt rendben tartani. A szőllőbirtokosok csakis ezen a kapun járhatnak ki és be. Aki pedig a kerítésen bárhol átgázol, azon rést csinál, vagy a kerítést megrongálja 3 (három) koronára lesz büntetve. 3. pont. A szőllőhegyen keresztül vezető szekérutat, mindazon birtokosok, kiknek szellőjük mellett, vagy alatta, vagy felette húzódik, tartoznak 2 (két) öles szélességben minden évben megcsinálni s jó karban tartani. E határozat ellen vétők 3 (három) kor. büntettetnek. 4. pont. A szőllőbe kóborló marhákat kötelessége a pásztornak a szőllőbíróhoz behajtani. Minden egyes kóborló marháért tulajdonosa 2 (két) kor. tartozik fizetni. Es ha kitűnik, hogy azt szándékosan hajtotta be gazdája legeltetni, akkor darabonként 5 (öt) korona pénzbírságban marasztaltatik el. 5. pont. Akit a szőllőpásztor vagy szőllőbirtokos. — legyen az szintén szőllőbirtokos, vagy más idegen, vagy gyermek — gyümölcs, vagy fű lopáson megfog, tartozik a kár megtérítésén felül még 5 (öt) kor. pénzbírságot fizetni. A gyermekért a törvény értelmében a szülő felelős. 6. pont. A más szőllőjébe a tulajdonos beleegyezése nélkül, úgy a szüret előtt, mint a szüret után. szóval bármely időszak alatt senkinek belépni nem szabad. Ki ezt megteszi, 5 (öt) koronára büntettetik. 7. pont. Ha valakit, akár a szőllőpásztor. akár a szőllőtulajdonos vagy más idegen szőllőkaró lopáson fog meg. a hiányzó karókat darabonként 1 (egy) koronájával tartozik megtéríteni. Meg nem fogás esetén az ily nemű károkért a szőllőpásztor felelős. 8. pont. A szőllősgazdák a szőllőtőkéket a határmesgyétől mindkét oldalán a birtoknak csakis 75 (hetvenöt) cm. ültethetik, ellenesetben a közelebb ültetett tőkék törvényes eljárással eltávolíttatnak. Ügyszintén azon gazdák is, kik szőllőt ugyan nem ültettek, de a hegyen birtokuk van, bármilyen fát csak mindkét oldalon 2 (két) méter távolságra ültethetnek a szőllő mellé. 9. pont. Ügy a szőllőpásztornak, mint a gazdáknak, vagy idegennek kutyát a szőllőbe vinni soha sem szabad. Ki ezen határozatot megszegi, 2 (két) kor.-ra büntettetik. 10. pont. Mindazok, kik bármelyik pont értelmében büntettetnek meg, a büntetés és kártérítés összegén kívül, tartoznak a becslési díjat és a szőllőpásztornak 40 (negyven) fillért fizetni. 11. Az Elöljáróság által behajtott büntetés díjak felerészben az alsószuhai ref. egyház javára; felerészben pedig a szőllőbirtokosok közköltségére fordíttatik.