A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Fehér Ágnes: A burgonya szerepe Komlóska népi táplálkozásában

Észak-Magyarországon, így a Zempléni-hegységben is, a tavasz más tájakhoz viszonyítva legkésőbben jelentkezik. A vegetációs időszak késése az egész tavaszi és nyári időszakban tapasztalható, április végén és május elején azonban gyors felmelegedés szokott következni. A felmelegedés májusban bő csapadékkal párosul, ami kedvező a tavaszi vetésű növényeknek, így a burgonyának is. A bő májusi és júniusi csapadék biztosítani képes mindazoknak a kapásoknak zavartalan fejlődését, amelyek nem támasztanak nagyobb hőigényt, sőt a túl meleg időjárást nem is kedvelik. Ilyen növényünk a burgonya. Kapásnövényeink közül ez hálálja meg leginkább a csapadékos, hűvös, páradús időjárást, és sínyli meg legjobban a forró, száraz meleget.

5 Komlóskán kertekben és szántóföldön egyaránt termelték, és termelik ma is a növényt. Komlóska azokhoz a területekhez tartozik, melyek a burgonyát elsőrendűen nem piacra, országos ellátásra termelték, de a szűk önellátó jellegen már túljutottak. Ha volt valamennyi fölösleges többlet a termelt burgonyából, a szomszédos tolcsvai piacon értékesítették. De a növény termelése sohasem volt elsőrendű bevételi forrás. Az egyes burgonyafajták megjelenését, elterjedését a faluban pontosan datálni nem lehet. ,,A fajták állandó cserélgetése jellemző útja a parasztgazdaságok belterjesedésének."

6 Az egyes fajtákat a Komlóskához közel fekvő Tolcsván, a piacon szerezték be. Hozzávetőlegesen 1935-ben kezdték termelni a faluban a kék krumplit. Igen aprószemű fajta volt, nevét lilás, kékes színéről kapta. 1936 körül terjedt el az ún. kifli krumpli, melyet a háború idején is végig fogyasztottak. Lak tató, igen jó minőségű fajta volt. A rózsa, vagy Nagy Szent János elnevezésű burgonyafajta a 30-as, 40-es években volt ismert. A kisvárdai rózsát, meb igen közkedvelt, jóízű fajta, körülbelül a hetvenes évek elejéig termelték. Egyeseknek még ma is van a faluban. Nagy, sárgás színű, sima felületű volt az ella. Kb. 5-6 éve termeik. Legismertebb fajta ma a holland veres krumpli. Ez a fajta jól bírja a falu többnyire agyagos, rossz minőségű földjét, nem is túl kényes, és igen ízletes. A burgonya vetése, művelése Adatközlőink felvilágosítása szerint a falu földjének nagy része agyagos. A lakosság ezt a földtípust nyiroknak nevezi. Kisebb területet képez a jobb minőségű, laza, porhanyós föld, melyet tanga földnek neveznek. Mindkét földtípusba vetettek burgonyát. A vetésforgó rendszere él a faluban, noha magát a kifejezést nem ismerik. Ugaron nem hagynak földterületet. A földbe a burgonya után általában búzát vagy árpát vetnek. Ugyanabba a földbe többször is vetnek krumplit. A vetésforgó ilyen alkalmazása a talaj javítását szolgálja. A talajjavítás fontos aktusa a trágyázás, általában természetes marhatrágyával. A trágyát szekérrel, zetorral télen hordják ki a földre, és kisebb csomókba, kupacokba rakják le. Tavasszal ezeket a kis csomókat egyenletesen szétterítik a földön, és beleszántják a földbe. A burgonya körüli munkálatok az őszi szántással kezdődnek, vetni április közepe táján szoktak. Az előző évről megmaradt apró krumplit használ -