A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Fehér Ágnes: A burgonya szerepe Komlóska népi táplálkozásában

ják fel a vetéshez. Félbe vágott burgonyát is használnak vetéshez, általában akkor, ha nincs elegendő apró burgonya. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy a félbevágott szem mindkét része alkalmas legyen a csírázásra, mert csak így kél ki a növény. A vetés mozzanatát férfiak, nők vegyesen végzik. A vetés barázdákba történik. A vetők az eke után haladnak, és a barázda oldalába kb. 60 cm távolságra tesznek egy-egy szemet. A faluban az idősebbek körében még ma is fellelhető az a hiedelem, hogy csak holdtölte idején ajánlatos vetni, és lehetőleg ne pénteki napon. A burgonya kapálása tavasszal, május elején-közepén történik. A kapálás műveletét ún. lapos kapával végzik. (Ez a hagyományos kapa fajtája, megkülönböztetnek még kétágú kapát is.) Május közepén-utóján töltögetnek, szintén lapos kapával. (A töltögetés azt jelenti, hogy a növényt körül feltöltik földdel.) A kapálás és töltögetés mozzanatát általában a nők végzik a faluban. A burgonyát ősszel, szeptember-októberben szedik föl kétágú kapával, vagy ahogy a helybeliek nevezik: kétágúval (ruhacka). A burgonyaföldet a vadak, főleg a vaddisznó ellen körülkerítik dróttal. A drótokra fém-, pléhdarabokat szerelnek, hogy azok zörgése elijessze a vadat. A burgonyabogár ellen a májusi permetezéssel védekeznek, de csak néhány éve. A permetezéshez matadort használnak. Gyakoriak az évek, amikor három alkalommal is végigpermetezik a burgonyaföldet. A népi társasmunkákra ma is jellegzetes példa a burgonya felszedése. A helybeliek a pomáháti ruszin terminológiát használják erre, ami segítséget jelent. Vagy a család rokonai, vagy az első szomszéd tagjai vállalnak részt a munkában. A legközelebbi alkalommal munkával fizetik vissza egymásnak a segítséget. Válogatás, raktározás A válogatást régen közvetlenül a burgonya felszedése, az ásás után végezték, ma már inkább csak a vetés előtt. Az ásás utáni azonnali válogatás azokra az időszakokra utal, mikor a burgonyát piacon értékesítették. A piacra a kiválogatott, szép, egészséges, nagyszemű burgonyát vitték. A burgonyát három részre válogatják vesszőkosarakba. A legnagyobbat étkezésre, a közepeseket vetéshez, a legapróbbakat az állatok etetéséhez használják föl. A vesszőkosarakból a kiválogatott burgonyát zsákokba öntik, így rakják szekérre. A faluban még fellelhető a legősibb raktározási mód, a vermelés. A verem kb. 1/2 méteres, földbe vájt gödör. Alját szalmával bélelték ki, ráöntötték a burgonyát, majd ismét szalmát tettek rá, végül betakarták földdel, nehogy megfagyjon. Ma már pincékbe, vagy ha nincs pince, a kamrába teszik a krumplit. Szokás a pincében is szalmát tenni alá. Régen a szobában is tartottak burgonyát az ágy alatt. Az ágy lábaihoz deszkát tettek, majd kivéve az ágy deszkáját, a nyíláson keresztül felülről öntötték a krumplit az ágy alatti üres részbe. A burgonya a táplálkozásban Igen fontos szerepet kapott a burgonya a kenyérsütésnél. Különösen azokban az időszakokban, mikor a gabonatermés rossz volt. Ilyenkor nagyobb