A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)
Néprajzi közlemények - Fehér Ágnes: A burgonya szerepe Komlóska népi táplálkozásában
A burgonya szerepe Komlóska népi táplálkozásában „Az újkori kapásnövények tanulmányozását hosszú ideig elhanyagolta a magyar néprajztudomány" — írja Kósa László. 1 Megállapítása szerint különösen mellőzött volt a burgonya kutatása. Azért nem foglalkoztak vele korábban, mert kisebb jelentőségűnek tartották más táplálkozásra szolgáló növényünknél, a gabonaféléknél, elsősorban a búzánál. Pedig a néprajztudomány forrásaiból kiderül, hogy már a 19. században fontos kultúrnövény volt Kelet-Európában, így hazánkban is. Elterjedését hosszú ideig különféle babonák gátolták, bizalmatlanok voltak az új növénynyel szemben. A jobbágygazdaságok önellátó szintje, a jobbágyi termelés alacsony színvonala, az alacsony terméshozamok, az árutermelés kezdetlegessége is gátló tényezőként hatottak. A rossz gabonatermésű esztendők, a nagy éhínségek, a háborúkkal összefüggő nélkülözések lassan rádöbbentik a lakosságot arra, hogy a burgonya első számú gyógyszere az élelmezési gondok orvoslásának. 2 Még inkább a figyelem központjába került a kultúrnövény a polgári fejlődés megindulása idején. A kapitalista fejlődés a mezőgazdaságban, így a paraszti gazdaságokban is a belterjesedés folyamatát indította meg: „Ekkor kerül a figyelem középpontjába a burgonya, mint elsőrendű belterjesen művelhető tápláléknövény."' 5 A kapitalista fejlődés idején tehát már nemcsak fontos tápláléknövény lesz a burgonya, hanem a paraszti gazdaságok fontos bevételi forrásává is válik. Kósa áttekintése szerint a burgonyának a népi kultúrában, népi társadalomban játszott szerepével hosszú ideig csak a termelési tanácsadók, gazdasági szakmunkák foglalkoztak. Kimondottan néprajzi jellegű feldolgozások csak századunk harmadik évtizedének végén jelentek meg a burgonyára vonatkozóan. Ezek a munkák azonban csak azoknak a vidékeknek burgonyatermesztéséről szóltak, ahol a burgonya már elsőrendű piaci terményként szerepelt. Nem adtak összefüggő képet egy-egy tájegység burgonyakultúrájáról, még kevésbé a burgonyatermelés országos helyzetéről, összefoglaló, monografikus néprajzi jellegű munka mind a mai napig nem jelent meg. Pedig a burgonyának nemcsak a múltban, hanem ma is fontos szerepe van táplálkozási kultúránkban. 1977 nyarán a Zempléni-hegységben fekvő, nagyrészt kárpátukrán etnikumú Komlóskán végeztünk gyűjtést, melynek célja annak vizsgálata volt, hogy a burgonya milyen szerepet foglal el a még ma is jelentős archaikus vonásokat mutató falu népi kultúrájában. A községben korábban igen fontos volt a burgonya termelése, amit mutat az is, hogy fontos piaci termény volt. Ma már a háztájiban csak saját szükségletre termelik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén fekvő Komlóska község hegyvidéki jellegű település. A kevésbé jó minőségű talajú területeken csak igen mérsékelt hasznot hozott a búza termesztése. A kapásnövények közül korábban a burgonya és a tengeri termesztése emelkedett ki. A zempléni északi területek lakosságának jóléte nagymértékben a burgonytermesztés eredményeitől függött/'